Békésszentandrás 300

Nemcsényi Zsolt előadásában Wass Albert versével kezdődött az a megemlékezés, ami Békésszentandrás megalapításának 300. évfordulójának állított emléket a református templom melletti emlékműnél.

Hévizi Róbert egy háromévszázados időutazás keretében tekintette át Békésszentandrás múltját. Ezekből az évek során tartott helytörténeti rendezvényeken már villantottak fel részleteket, most képzeletbeli krónikás szemével próbálta meg felidézni a múltat, és végig kísérni a 300 esztendőt.

Röviden valahogy így fest Békésszentandrás 300 éve:

1719-ben a török kiűzésétől kezdődően megkezdődtek a mozgolódások, megjelentek az új honfoglalók, egyrészt azok, akik elődei korábban itt éltek, másrészt azok, akik abban reménykedtek, hogy ez a terület lesz az, ahol megvethetik lábukat, új életet kezdhetnek. Romeltakarítással, új házak építésével, a föld megmunkálásához, a legelők állatokkal való benépesítésével kezdték.

A korábbi tulajdonosok, úgy mint Száraz György ezt a területet bérbe is adták, ami az itt élők kiszipolyozásával járt.

1735. április 27-én kiegyenesített kaszákkal, kapákkal és némi fegyverrel elindultak a uraik ellen. A gyulai várnál kezdődött kudarcsorozatuk, majd Erdőhegynél felszámolták a maradékukat is.

Ezt követően katolikusok érkeztek a felső-tiszai részről, evangélikusok a felvidéki Nógrád és Hont megyéből. A jelentős vallási különbségeket Rudnyánszky József úgy számolta fel, hogy az evangélikusokat komlóspusztai birtokára telepítette. Az itt maradó felekezeteket, a katolikusokat és a reformátusokat az 44-es vonalánál húzódó Ér elválasztotta. Onnan származik Szentandráson az Éren innen, Éren túl mondás.

A falu népessége nőtt, és lzűk lett a határ, ezért 1769-ben egy csoport szentandrási Hegyespusztára költözött, megalapítva a mai Kishegyes települést.

Az 1700-as évek végén nyugodt időszak következett. A problémát az akkor még kanyargó Körös áradásai jelentették, amik elöntötték a szántók nagy részét. Ez a folyószabályozással megoldódott, ami során a helybéli férfiak a kubikos szakma mesterei lettek. 1836-ban a Bikazugi, 1788-ban a Csergettyűi ágat vágták át.

1831-ben kolerajárvány tizedelte meg a falut, amin augusztus 7-e és szeptember 20-a között 172 áldozatot szedett.

Az 1848-49-es szabadságharcba Kossuth toborzóbeszédének hatására sok szentandrási állt be a császári seregek elleni harcba.

A 19. században a mezőgazdaság mellett megjelent a kézművesipar is, akik 1878-ban megalakították érdekvédelmi szervezetüket, az Ipartestületet. erre az időszakra tehető a zsidó lakosság, kereskedők, mesteremberek és orvosok Szentandrásra települése is. Megjelenésük jelentős változást hozott a település életében.

A 19 század végére a település lakosság jelentősen meghaladta a 6000 főt. Míg 1827-ben 3740, 1852-ben 4941, addig 1890-re 6735 fő lakta Szentandrást.

Pontos dátum nincs, de az ezernyolcszázas évektől hívják a települést Békésszentandrásnak. A vármegye képviselői a Túrszentandrás nevet adták volna neki, de a testület kiállt a mai név mellett. Akkoriban volt katolikus, református, egy ideig izraelita és községi iskola is. A 19-20. század fordulóján Békésszentandrás egy jól működő, erős település volt.

Az első világháborúban 300 szentandrási esett el.

Csabacsűd 1924-ben elszakadt.

Ekkoriban honosította meg a szőnyegszövést az Erdélyből érkezett Farkas házaspár, majd később Bagi Alajos teremtette meg az iparszerű szőnyegszövés feltételeit.

Az 1936-42 között épült duzzasztómű biztonságosabbá tette a mezőgazdasági termelést, amit 1942. október 15-én maga Horthy Miklós kormányzó adott át.

1944. október 6-án a németeket visszaszorító szovjetek egy parancsnokságot hoztak létre a faluban, aminek következtében a lakosságot a környező tanyavilágba költöztették. A megszállók ittlétük alatt a falut teljesen feldúlták, kifosztották.

A háború után megalakultak a szövetkezetek. Bevezették a villanyáramot, tégla, majd betonjárdák készültek. A 60-as évek elején vezetékes víz is elérhetővé vált.

1970-ben nagyközséggé nyilvánították Békésszentandrást.

1990 óta kiépült a teljes infrastruktúra, vezetékes gáz, teljes körű csatornázottság, majd a belvízelvezető rendszer, a modern informatikai hálózat. Mára a turisztika is jelentős szerepet játszik a településen.

Békésszentandrás kulturális szempontból is vonzóvá teszi a kiváló környezeti adottságokkal rendelkező települést.

– Összességében úgy gondolom, hogy a rendkívül változatos és eredményes három évszázad olyan alapot nyújt a most itt élőknek, melyben békességben és szeretetben tudunk élni. Olyan közösséget tudunk alkotni, akik képesek ezeket a szép és nemes hagyományokat továbbadni az utánunk jövő generációnak is – fejezte be történelmi visszatekintését Hévizi Róbert.

Az ünnepség végén Dobos Ágoston hegedül, majd ismét nemzetiszín szalagot erősítettek az emlékműre, amire a szentandrásiak szokásukhoz híven csomókat kötöttek.

Fotó: Rácz István