Connect with us

Szarvas

Országosan először a Pepi-kert mamutfenyője kapott villámvédelmet

Fotó: Hegedűs Éva
Fotó: Hegedűs Éva

Egy Magyarországon eddig teljesen ismeretlen faápolási technikát alkalmazott a Magyar Faápolók Egyesülete a Szarvasi Arborétum ékkövének számító mamutfenyőn. A szakemberek az amerikai szabványt ötvözték egy Németországban használatos technikával, gyümölcsét pedig elsőként a Pepi-kert élvezhette. Október 17-én a mesterek alpin technikával több ponton rézhuzalokat rögzítettek, majd ezt a mamutfenyőtől 5 méter távolságra felállított oszlophoz vezették. A földelést egy 5 méter mélyre ásott oszlop segítette.

– Az amerikai módszer nekem azért nem nagyon tetszett, mert roncsolással rögzítették a villámhárító elemeit a fára. Kicsit utánajártunk, és azt tapasztaltuk, hogy a németek nem roncsolnak. Végül kombináltuk az amerikai méretezést és a német technológiát, és ezt hoztuk el Szarvasra – avat be a módszer lényegébe Lengyel Zoltán, az egyesület elnöke. – A villámhárító egyébként ugyanolyan, mint amit az épületekre szerelnek. Egy szakember is jött velünk, aki méretezte, és elhozta a technikai berendezést. A faápolók lenn megkapják az utasításokat, majd felmásznak a fenyő tetejére, és ott szerelnek – részletezte a munkafolyamatot.

Elmondta, azért esett a választásuk az 1873-ban ültetett hegyi mamutfenyőre, mert már kétszer is villámkárt szenvedett. 35 évvel ezelőtt és tavaly ősszel is megsérült, legutóbb pedig emiatt egy 13 m-es darabot is le kellett vágniuk. Így a fa jelenlegi mérete 32 méter.

A villámvédelem megvalósítását az arborétum munkatársai is fontos feladatnak tartják, hiszen néhány évvel ezelőtt egy igen magas fenyő pusztulását okozta villámcsapás.

– A kertet körülvevő véderdősáv védi a fákat a széltől és a nagyobb kártól. Ennek ellenére minden évben van a viharkárunk. Előfordul olykor villámkár is, de inkább a szelek miatt törnek össze idős, korhadt fáink. Emellett arra is volt már példa, hogy szélcsatornába került, egészséges növényeinket veszítettünk el – tájékoztatott a dendrológiai gyűjteményt sújtó veszélyekről Somlyai Márta főkertész.

Hozzátette, az arborétum dolgozói a faápolás tekintetében csak „tűzoldómódszereket” alkalmaznak. A kert méreteiből fakadóan főként az út mellett elhelyezkedő, száraz ágakra koncentrálnak, segédeszközként pedig egy kisebb méretű, kosaras kocsit használnak.

A rendkívül drága faápolási eljárás 800 ezer és egymillió forint közötti összegbe került, amit teljes mértékben az egyesület fedezett.

A magas ár mellett a rendszer felszerelése komoly kockázattal is járt. Lukács Zoltán elmondása szerint a kanadai adatok azt mutatják, hogy az alpin faápolás a világ legveszélyesebb hivatása, megelőzve a favágókat és a bányászokat is.

A villámvédelmi munkálatok egy teljes napot vettek igénybe. Hasonló ünnepi alkalomra az várhatóan még sokat kell várni, mivel a költségek komoly visszatartó erőt jelentenek.

Az egyesület tagjai nem vettek végleges búcsút a fától. Legkésőbb 10 év múlva ismét meglátogatják meg a Szarvason nevelkedett mamutfenyőt, hogy ellenőrizzék és megigazítsák a rögzítőelemeket.

Kiemelt

Mi a helyzet a nyelvoktatással?

Oktatás

Hodálik Pál (Fotó: Zentai Péter) Hodálik Pál (Fotó: Zentai Péter)

Hodálik Pál megyei tanácsnok lett, STG a szarvasi agrárképzésről terjesztett elő

Békés megye

Sinka Péter Olivér (Fotó: Babák Zoltán) Sinka Péter Olivér (Fotó: Babák Zoltán)

Nyolc helyet lépett előre a szentandrási kajak-kenu klub

Békésszentandrás

Fotó: Hegedűs Éva Fotó: Hegedűs Éva

A Városi Könyvtárból a Szentföldre

Szarvas

Hirdetés

Archívum

2019. október
h k s c p s v
« Sze   nov »
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031  

Kategóriák

Friss

Connect