Babák Z
Domokos László, a Megyei közgyűlés elnöke, Font Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke és Babák Mihály, Szarvas város polgármestere is részt vett a „Mi lesz veled mezőgazdaság, avagy hogyan tovább?” című sajtótájékoztatón, melyet a szarvasi FIDESZ-irodában tartottak.
A szakember mellett Domokos László is Magyarország nemzeti ügyének nevezte a mezőgazdaságot, ahol az utóbbi években kialakult helyzet hangosan kiált a változásért, a stabilizálásért, hiszen a mezőgazdaság sok embernek ad, és még többnek adhatna munkát vidéken. Babák Mihály hozzáfűzte, hogy nem tudtak tevőlegesen tenni a mezőgazdaság érdekében az elmúlt 8 évben, hiszen minden szó „pusztába kiáltott” volt.
Font Sándor megjegyezte, hogy nincs ma olyan mezőgazdasági ágazat, amely nyereséggel kecsegtetne. A mezőgazdaságnak magára kell találnia, ehhez azonban hathatós segítség kell.
Az agráriumnak új szerepkört kell betöltenie, ez pedig a többfunkciós mezőgazdaságot jelenti, mely munkát és megélhetést nyújt a vidéki embernek, s mindeközben a környezetvédelmi funkciót is ellátja, nagy hangsúlyt helyezve a fenntarthatóságra.
A FIDESZ munkahely-teremtési vágyában fontos szerepet tölt be a mezőgazdaság, hiszen 200-250 ezer új munkahelyet remélnek tőle. Ezek elsősorban a kézimunka-igényes ágazatok, mint például az állattartás, üvegházak, szaporítóanyag-előállítás, no és persze az ezekre épülő élelmiszeripar.
Szükségszerűnek érzik bevezetni az eddig elmaradt – az Unióban egyébként kötelező – kistérségi értékesítési modellt, melynek kulcsszava a helybeniség, tehát az élelmiszert 50-100 km-es körzetben lehet mozgatni. Ennek következménye pedig az egészségesebb, tartósítószer-mentes élelmiszer, a kevesebb csomagolóanyag és a csökkent károsanyag-kibocsátás.
Az Unión belül a hazai mezőgazdaságra jellemző a legnagyobb visszaesés; a gazdák, kisüzemek tönkrementek, a nagyüzemek és multinacionális vállalkozások pedig teret hódítottak.
Font Sándor beszédében kitért arra is, hogy a magyarok kincse a föld és a víz, emiatt ezekből nem szabad engedni. A jelenlegi, – és több esetben – a külföldiek magyar földhöz jutását elősegítő spekulatív zsebszerződéseket elítélik, és azokat megelőzendőnek tartják. Ezért aztán mindent megtesznek azért, hogy a hamarosan lejáró földvásárlási moratóriumot meghosszabbítsák. Ám mivel ennek ideje 3 évben maximalizált, igyekezni fognak bevezetni egy hazai földtörvényt, melyhez hasonló már több uniós tagországban bevált. Ez annyit tesz, hogy úgymond „gátat emelnek” a külföldi földvásárlók előtt, segítve ezzel a hazai gazdákat, mindeközben nem sértik az uniós előírásokat. (A magyar gazdák többsége egyelőre jelentős hátrányban van a külföldi földvásárlókkal szemben, hiszen tőkehiánnyal küzdenek. Ezért szükséges az agrárágazat átfogó reformja, élénkítése, hogy a hazaiak megerősödjenek és ne kényszerüljenek földjeik eladására – amire a spekulánsok már régóta várnak.)
A vízbázisnál kikerülhetetlen a köztulajdon. Emellett meg kell változtatni a mai tendenciát, miszerint a víz mindig problémát jelent, hiszen hol bel- és árvíz van, hol meg aszály. Szükség van a vízgazdálkodás magas szintű átszervezésére, és az öntözés elősegítésére. Vízkészletünk csodálatos, mégis egybeesik a belvízzel és aszállyal sújtott területek 90%-a, ezen mindenképp változtatni kell – hangsúlyozta a szakember.
Font Sándor és Domokos László ezután Kondoros felé vették az irányt, ahol ugyanebben a témában tartottak fórumot.
