Hideg, havas eső zuhogott, ennek ellenére rövid idő alatt tövüknél fűrészelték ki gyakorlott szakemberek a kilencvenes években jószándékkal ültetett szilfákat, a Béke közben.
A látvány most lehangoló, de lesz ez még sokkal kellemetlenebb érzés is!
Rekkenő kánikulában árnyékban parkolás helyett a tűző napon forrósodnak fel majd a gépkocsik, több por hatol be a lakásokba a forgalom erős zajával együtt.
A fák jelenléte életünkben ugyanis nemcsak esztétikai jelentőségű! Enyhíti, segít elviselni az időjárás, a kedvezőtlen környezeti hatások ártalmait.
A fakivágás azért történt a Béke közben, mert a lakók egy része szerint „mohás lett a házak északi fala, ….meg minden más miatt is, amit egy fa létével okozni képes!”
Elvi vita helyett, a mohásodás okairól- ami a sajnálatos fakivágás után felesleges is- csak néhány kérdésünk van;
– miért nem volt lehetőség más megoldást keresni, miért kellett sietni a fák kivágásával,
– miért nem konzultáltak megoldási lehetőségekről szakemberekkel,
– miért nem kérték a lakók türelmét az ésszerűbb megoldás érdekében,
– miért nem lehetett a fákat ritkítani, csak minden harmadikat, vagy másodikat kivágni,
– miért nem kérték a Váarosszépítők véleményét sem, annak ellenére, hogy „ügyfél jogállásű a civil szervezet, aminek következtében a város életét érintő jelentős beavatkozásokkal kapcsolatban az egyesület véleményét figyelembe kell venni?
Néhány fa megmaradhatott volna, és folyamatos újratelepítéssel, -a tarra vágás döbbenetes látványa nélkül -kialakult volna a lakók igényének jobban megfelelő, szerethetőbb fafajokból álló fasor.
Ez az „akció” több százezer forintba került, de az új fasor telepítése se lesz ingyen a KOMÉP-nek, és nekünk, szarvasiaknak sem.
A békeközi lakók emlékükbe idézhetik a kivágott szileket, miközben lakásuk ablakát kinyitják nyár derekán…
Város és Környezetvédő Egyesület