in

Itthon – otthon

120821kenyer

120821kenyerEl kell menni itthonról, hogy hazatérj. Ahhoz, hogy úgy lásd otthonodat, ahogy van. Nem belülről, hanem egy másik dimenzióból. Valahogy tisztul a kép, amint eltávolodsz a Kárpát-medencétől. Azt nem állítom, hogy szebbet, jobbat nem találsz. De valahogy a kint tükröt tart eléd.

Amint elhagyod az otthonod és mások az útjelző táblák, más az aszfalt az autó kerekei alatt és más levegőt szívsz be, valahogy eltűnnek a mindennapi bosszúságok. A távolság, mint üveggolyóban a színes hullámok, elmossa a hétköznapok porát a szemünkről. Valahogy helyére kerül minden. Idegen a föld, amin jársz, idegen a nyelv, amin szólnak hozzád és idegen a kenyér íze is. Bár távolabb kerülsz mindentől, mégis közelebb kerülsz a szeretteidhez és a neked fontos személyekhez. Persze ez azzal is jár, hogy a túl könnyű kapcsolatok semmivé lesznek.

De vallja be mindenki őszintén: ha nem vagy itthon, mi hiányzik neked a legjobban? A magyar szó, akár egy ízes káromkodás, a Túró Rudi, a finom sörök és borok, a jó magyar kenyér, a Tavaszi szél vizet áraszt szép dallama? Talán még a sorban állás is hiányzik a postán.  

Ha nem vagy itthon, akkor az állandó dolgok fognak a legjobban hiányozni, nem a múló politikai csatározások, nem a celebek, nem az ostoba tévé műsorok, vagy a szennylapok. Valahogy a távolság egyszerűvé tesz mindent. Egyszerűvé válik a kérdés, hogy mi tesz boldoggá, egésszé. Mi tesz magyarrá. Ebben a szép hónapban ezen a szép napon, az új kenyér tesz boldoggá.

Amikor holnap a keresztet karcolom rá a késsel, gondolni fogok azokra is, akik most nem ehetnek ebből az új kenyérből, mert egy másik országban élnek.

De ugyanúgy hiányzik nekik az otthonuk, mint egy falat kenyér…

Nóra

Vélemény, hozzászólás?

120820christo

Megérkezett Monte Cristo grófja

120821unnep

Megáldották az új kenyeret