Babák Z
Csütörtök este a Debreceni Csokonai Színház 2009-ben bemutatott és azóta több díjat nyert darabját láthatta a Vízi Színház közönsége. „A boldogság után vágyódó nő sorsának egyetemes problémáit fogalmazza meg a kisemberek tragédiáját gogoli groteszkséggel ábrázoló drámai szöveg, a Fodrásznő. A derűbe, a szeretetbe csomagolt fájdalom, amely a rendező, Viktor Rizsakov színházi nyelvének egyik jól felismerhető sajátossága, az emberi vágyak és a rideg valóság között feszülő ellentmondást emeli költői szintű látomássá. Az előadás minden korosztály érzékeny rétegét képes megszólítani, részvétre és életének újragondolására késztetni.” Írja darabról a színházi ismertető. A szerző Szergej Medvegyev orosz drámaíró, újságíró 1960-ban született. Eredeti diplomáját a Rosztovi Egyetem fizikatudományi karán szerezte. Később kalandozott és maradt az írás területén. A darabot egy újsághír alapján írta meg.
A darab azzal indul, hogy Irina (Szűcs Nelli) felmossa a játékteret. Majd elmeséli hogyan él. Mesél a szerelméről, akivel egy társkereső rovatban ismerkedtek meg, és jelenleg börtönben él, mert megölte a feleségét, de leveleznek, nemsokára szabadul. Mesél a vendégeiről, egy nős középkorú férfiról, egy tűzoltóról, aki szerelemre lobban Irina iránt. És elkezdődik a káosz a színpadon. A díszlet egy hatalmas fal tele újságpapírral, amire rárajzolnak, írnak a szereplők. Bekerül a játszótérbe négy szék, egy hatalmas létra, bicikli, virág, búgócsiga és kék lufik. De kibontakozik a történet. Irina 35 év körüli nő, aki családra, szeretetre vágyik. Várva-várt szerelme azonban csak a pénzét akarja, kihasználja ártatlanságát, naivitását és megöli, mert Irina megint rosszul választott. Maga a darab rendezése nekem nem igazán jött be, mert én a klasszikus színház híve vagyok, de abban a formában talán unalmas lett volna. Így a négy színész játékára figyeltem, és a színészek játékukkal lenyűgöztek. Irina figurája és Szűcs Nelli játéka nagyon jó. Melyik harmincöt év körüli nő nem érzi sokszor úgy, hogy ma harmincnak néz ki, mert jó kedve van, vagy éppen negyvennek, mert rossz a kedve. Szűcs Nelli, Trill Zsolt, Tóth László és Krizsán Attila az egybefüggő játékidő 90 perce alatt szinte végig a színpadon voltak. Az előadás a játékuktól lett élvezhető. Trill Zsolt játszotta az első férjet a részeges művészt és az esetlen, szerelmes tűzoltót Viktort. Tóth László a középkorú nős férfit és Krizsán Attila az Irinát csak kihasználó börtönből kiszabadult férfit Jevgenyijt. Közben mindhárman hol a darabban szereplő többi tűzoltót, hol börtöntársat, vagy Irina fodrásznő társát alakították. A darab dráma, mégis komédia. Szűcs Nelli annyira egyszerűen játszott, hogy az általa megformált nő szerethető esendősége, rossz döntése ellenére is tiszta tud maradni és éteri magasságokba emelkedik. Bravúros játék volt! Szűcs Nelli szerintem egyik esélyese a legjobb női alakítás díjra. A három férfi „kiszolgálta” játékát, mindegyikük remekül játszott, a maximumot hozták ki magukból és így tették kerekké az előadást. Az előadás végén a közönség vastapssal köszönte meg a színészek játékát, az idei évad utolsó prózai előadását. A virágkosár sem maradt el! (Jó hagyomány kezdete, már második alkalommal került virágkosár a színpadra.)
Kíváncsian várom a zsűri döntését a legjobbak díjáról, én is kiosztottam magamban, nem szakmai szempontok alapján, hiszen én csak egy színházat szerető néző vagyok. De hátravan még egy előadás, ami két gyönyörű balett lesz.
