Babák Z
A Magyarországi Rizstermesztők és Feldolgozók Országos Szövetsége és a Halászati és Öntözési Kutatóintézet 2012. november 20-án közösen szervezett szakmai fórumot, amelynek címe: „A hazai rizsnemesítés és fajtakísérletek aktuális helyzete, gyakorlati tennivalók” volt. A tanácskozáson több neves tudós mutatta be a rizsnemesítés terén elért eredményeit, illetve osztotta meg javaslatait a hazai termelőkkel, akik maguk is aktívan részt vettek a magyar rizsért és indián rizsért folytatott eszmecserében.
A Magyarországi Rizstermesztők és Feldolgozók Országos Szövetsége (Rizs Szövetség) és a Halászati és Öntözési Kutatóintézet 2012. november 20-án közösen szervezte azt a rendezvényt, amelyre meghívták a Szövetség tagjait, valamint a Vidékfejlesztési Minisztérium munkatársait is. A szakmai fórumon, amelynek címe: „A hazai rizsnemesítés és fajtakísérletek aktuális helyzete, gyakorlati tennivalók” volt, olyan a magyar rizs sorsát szívükön viselő neves kutatók mutatták be eredményeiket, mint Prof. Dr. Heszky László, akadémikus, Dr. Pauk János, az MTA doktora és Simonné Dr. Kiss Ibolya, a magyar rizsnemesítés nemzetközileg is elismert szaktekintélye, sok hazai rizsfajta vezető nemesítője.
A program aktualitását az adta, hogy az egyre élesedő nemzetközi verseny hatására az ágazat szereplői felismerték, hogy azért, hogy a magyar rizstermesztés megmaradhasson, közösen kell tenniük. Ennek egyik fontos eleme a biológiai alapok megőrzése, a hazai nemesítés és fajtafenntartó nemesítés helyzetének támogatása. A rendezvényen elhangzott az is, hogy a jó rizsfajta még nem elég a sikerhez, ahhoz kell a precíz agrotechnika, a feldolgozóipar piacos termékei és a célzott és egységes marketing. Hiszen aki már kóstolt igazi magyar rizst, az tudja mennyire értékesek a hazai rizsfajták.
A tanácskozást Dr. Jeney Zsigmond, a HAKI mb. főigazgatója nyitotta meg. Köszöntő szavaiban elmondta, hogy az intézet a nehéz anyagi helyzet mellett is fontosnak tartja a rizsnemesítés és kutatás további folytatását. Bemutatta a résztvevőknek az intézet munkáját, azt a környezetet, amelyben el kell látnia feladatait.
Veres János a Rizs Szövetség elnöke köszöntőjében kiemelte, hogy nehéz gazdasági környezetben kell megállnia a helyét a honi rizstermesztésnek, de ehhez mindenképpen szükségesnek érzi a kutatási és nemesítési háttér megfelelő működését is.
Prof. Dr. Heszky László bemutatta a Dáma rizsfajta nemesítéséhez vezető kutatói munkát. Két biotechnológiai módszert kombináltak a kiinduló populáció előállításához, az in vitro androgenezist és a szomaklonális variabilitást. Majd Simonné Dr. Kiss Ibolya már hagyományos nemesítői szelekcióval választotta ki a legjobb vonalat. Ebből a vonalból született meg az első Magyarországon államilag elismert biotech növényfajta.
Dr. Pauk János elmodta, hogy a rizzsel kezdte meg tudományos pályáját Szarvason, részt vett több rizsfajta nemesítésében. Előadásában három rizsfajta az Ábel, a Janka és a Risabell nemesítési folyamatát ismertette, majd kitért a mai rizskutatás és nemesítés problémáira is. Kiemelte, hogy először el kell dönteni, hogy akar-e a hazai rizstermesztő ágazat tenni a saját boldogulásáért. Mert új közgazdasági (világgazdasági) helyzet kezd kialakulni és véleménye szerint csak hazai genetikai háttérrel képzelhető el rizstermesztés Magyarországon. A nemesítés újat hoz létre, az alapköve a termesztésnek, de a fajtafenntartás fontosságát sem szabad elfelejteni. A termőképesség mellett a hazai viszonyok között kulcskérdés a biotikus- és abiotikus stressz-rezisztencia fokozása. A célok elérésért tisztázni kell, hogy „ki? hol? mit?” tegyen a magyar rizsért és ehhez egységes szakembergárda kell.
Simonné Dr. Kiss Ibolya a magyar rizsnemesítés történetét mutatta be a rizsfajtákon keresztül. Kiemelte az utóbbi évtizedek sikeres fajtáit és a termesztéstechnológia fontosságát is.
Tóth Péter a Nagykun 2000 Mg. Zrt. 2012. évi tapasztalatairól számolt be, kiemelte a hazai rizsfajták teljesítményét, amelyben a legjobb terméseredményt a Dáma érte el (5,87 tonna/hektár). Előadásában ismertette több olasz rizsfajta terméseredményeit is, amelyek közül 2012-ben több fajta is kiemelkedő hozamot adott.
Végül Jancsó Mihály vitaindítónak szánt előadásában kiemelt több problematikus területet is a hazai rizstermesztés folyamatából. Ezek között említette a fajtafenntartó nemesítés sokszor alulbecsült szerepét, az utóbbi évek kedvezőbb időjárási körülményeinek hosszú távú veszélyeit, az agrotechnika fontosságát és a feldolgozás szerepét is. Majd bővebben ismertette a vörös gyomrizs és a rizslevél fonálféreg problémáját. Az előadás végén a francia kollégákkal (CIRAD, Montpellier) közösen végzett járványos barnulás fogékonysági vizsgálatok hazai vonatkozásairól esett szó.
A fórumot a résztvevők hozzászólásai és kérdései zárták, amelynek során szóba került az egységes megjelenés fontossága, a már most is rendelkezésre álló fajták jó tulajdonságai és az agrotechnika szerepe a fajták potenciális terméseredményeinek minél hatékonyabb eléréséhez.
A rendezvény a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával valósulhatott meg.
A tanácskozáson az alábbi előadások hangzottak el:
Prof. Dr. Heszky László, akadémikus, Szent István Egyetem – Simonné Dr. Kiss Ibolya, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa: 20 éves az első államilag elismert magyar biotech növényfajta, a ’Dáma’
Dr. Pauk János, az MTA doktora, Gabonakutató Nonprofit Kft.: Biotechnológiai módszerek alkalmazása a rizs és a búza nemesítésében
Simonné Dr. Kiss Ibolya, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa: A rizstermesztés 80 éve Magyarországon
Tóth Péter, rizstermesztési agronómus, Nagykun 2000 Mg. Zrt.: Termesztési tapasztalatok 2012-ből a Nagykun 2000 Mg. Zrt-ben
Jancsó Mihály, tud. munkatárs, HAKI: A hazai rizstermesztés aktuális problémái
