in

Halban nagy

130117varadi

130117varadiSzarvasi lehet az Év Embere. A Békés Megyei Hírlap és a Beol.hu internetes portál idén hatodik alkalommal hirdette meg a rangos versenyt, amely azok között dől el, akik a 2012-es esztendőben maradandót alkottak és haladó látásmódjukkal előremozdították szűkebb-tágabb hazájukat. Ők a hét emberei, akik között öt szarvasi származásút is felfedezhetünk. Írásainkban őket mutatjuk be, lehetőséget biztosítva ezzel történetük megismerésére, szemléletük, gondolkodásmódjuk átadására. Dr. Váradi Lászlóval, a Halászati és Öntözési Kutatóintézet volt főigazgatójával beszélgettünk.

– Bár 2012 januárjában nyugdíjazták, a HAKI-ba hívott beszélgetni. Ezek szerint teljesen a mai napig sem tudott elszakadni az intézettől?

– Sokan nem tudják, hogy a HAKI nemcsak a Halászati és Öntözési Kutatóintézetet jelöli, hanem egy – az elmúlt években kialakult – halászathoz és vízhez kötődő fejlesztési komplexumot is. Itt működik a Szarvas-Fish Kft, a Szarvasi Haltáp Kft, továbbá itt van az irodája számos szarvasi vagy Szarvas közeli cégnek. Ebben a komplexumban én is megtaláltam a helyem. Az innovációs központban működik az irodám, ahol képviselem a Magyar Akvakultúra Szövetséget, egy nemzetközi akvakultúra hálózatot, az Akvapark Kft-t és itt található a Magyar Halászat szerkesztősége is.

– Mennyiben más az a tevékenység, amit most végez? A nyugdíjazása után ugyanis, ha jól tudom, úgy fogalmazott, hogy szeretne nagyobb hangsúlyt fektetni a tudományos munkára.

– Mindenképp nagy változást jelent, hogy már nem vagyok közalkalmazott. Az elmúlt 20 évben nagyon sok energiát igényeltek tőlem a menedzsmenti feladatok. Ennek ellenére hiszem, hogy erőfeszítéseim nem voltak eredménytelenek, hiszen a HAKI nevét az egész világban megismerték, ahol édesvízi halászattal foglalkoznak. Jelenleg a szakmának tudok többet áldozni. Fontosnak tartom a tudományos eredmények gyakorlatban való megjelenését. Számos határon túli kapcsolattal rendelkezem, ezer szállal kötődöm a szakmához. Tehát igaz, hogy a HAKI korszakom lezárult, a szakmának viszont a mai napig részese vagyok.

– Jól érzékelem, hogy a lendülete nemhogy csökkent, hanem megsokszorozódott azáltal, hogy a vezetői terhek és kötelességek lekerültek a válláról?

– Valóban. A lendületem megmaradt, amiben szerencsére az egészségem is segítségemre van. Az átállás megnehezíti az ember életét, de kialakul egy olyan felállás, amelyben többet kell magamnak előteremteni, új kapcsolatokat feltérképezni. Célom, hogy segítsem azt a folyamatot, amit eddig is segítettem. Vagyis, hogy még több halat állítsunk elő, még több kerüljön az emberek asztalára ebből az egészséges élelmiszerből és mindeközben ne tegyük tönkre a természetet. Ambícióim tehát továbbra is vannak, csupán új formában kerülnek megvalósításra.

– Volt olyan időszak az életében, amikor az év felét külföldön töltötte. Mit vitt ki a HAKI által ezekbe a jórészt fejlődő országokba és mit hozott haza?

– Sokat dolgoztam a fejlődő országokban FAO szakértőként. Egyrészt fontosnak tartom ezeket a FAO-s kapcsolatokat, hiszen a szervezet nagyban hozzájárult a fejlődő országok élelmezési problémáinak megoldásához. Másrészt a FAO sokat tett azért is, hogy a Halászati és Öntözési Kutató Intézet egy nemzetközi bázissá nője ki magát. Gyakorlati eredményeinket határainkon túl a halellátás terén kamatoztatták. Ezzel szemben rengeteg tapasztalattal, megszerzett tudással és újszerű szemlélettel tértem haza és a kinn szerzett kapcsolatok is jól hasznosultak. Ha nem látja az ember a világot, ha nem tudja, határon kívül milyen erőfeszítések folynak e területen, elvész az ország versenyképessége. A mai napig sokat konzultálok határon túliakkal és ezeket az ismereteket megpróbálom olyan irányba hasznosítani, amelynek a végcélja a magyar haltermelés fellendítése.

– Hogyan látja az élelmezés kérdését és a haltermelés kínálta lehetőségeket?

– A fejlettebb országoknak kötelessége segíteni a fejlődő országoknak. Én szerencsésnek tartom magam, mert részt vehettem számos projektben és segíthettem. Jelenleg is részese vagyok néhány kisebb programnak, többek között Laoszban és Kambodzsában. Magyarországnak – különösen az EU-s csatlakozást követően – feladata, hogy segítse a fejlődő világot. Benne vagyunk több állami programban, amelyben az országgal szemben ilyen irányú elvárásokat támasztanak. Mind a HAKI, mind pedig én, egyéni szakértőként is támogatom az élelmezés kérdését.

– 20 évig tevékenykedett a HAKI főigazgatójaként. Mit tekint a legfontosabb eredményeinek?

– Nagyon nagy változások mentek végbe az elmúlt évtizedek során ebben a kis, közép-európai régióban. Ezekhez rendkívül nehéz volt alkalmazkodni. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy ez a vidéki intézet meg tudta őrizni az értékeit és sokat fejlődődött. Mindemellett Közép-és Kelet-Európában központi szerepet tudott kivívni. Tehát az, hogy a HAKI létezik és erős szakmai és infrastrukturális bázissal rendelkezik, büszkeségre ad okot. A siker ismérve pedig, hogy a Halászati és Öntözési Kutatóintézet megmaradt egy stabil, kutató, fejlesztő, innovációs központnak, amely aktívan hozzájárul a haltermeléshez nemcsak Európában, hanem Európán kívül is.

Szavazni a Hírlapból kivágott, beküldött szelvényekkel és az internetes portálon keresztül lehet, ahol minden klikkelés egy-egy szavazat. A két szavazást a helyezési számokkal egyesítik, azaz az újságkivágások végeredményének helyezési számához hozzáadják az internetes szavazás eredményének helyezési számát, s akihez a legkisebb érték tartozik, ő lesz az év embere Békés megyében. Egyenlőség esetén a Békés Megyei Hírlapból kivágott szelvények helyezési száma dönt. A szavazás határideje január 20-a.

Hegedűs Éva

Vélemény, hozzászólás?

130117csello

Csellószonáták a múzeumban

130118jaras

Egy járásnyival közelebb