Nóra
A magyar kultúra napján nagyon sokszor elhangzik, hogy milyen sok mindenre lehetünk mi, magyarok büszkék, mennyire sok kulturális kincsünk van. Komoly emberek komoly szavakat mondanak, nagyon ünnepélyes és méltóságteljes ilyenkor minden. Ez szép és jó, és természetesen egyetértek a mondanivalóval, de úgy érzem a mai kor átlagembere nem érzi magáénak ezeket a szavakat és mondandókat. Távolinak és kicsit idegennek, frusztrálónak érzi. No igen, nehéz üres gyomorral egy hideg lakásban, vagy éppen az utcán felhőtlenül örülni a magyar kultúra sikereinek szerte a világon.
Mégis, valahogy mélyen elgondolkodtattak Kölcsey szavai. Nemzeti fohászunk kérései a jókedv és bőség. Mert bárhogy is alakul hazánk sorsa, azért a magyarokban ott él a humor, a derű, és ha nincs egy fityingünk se, azért még bővelkedhetünk, ha csak az anyanyelvünket nézzük, vagy a nemzeti örökségünket – legyen szó akár népművészetről, iparművészetről vagy népdalokról, mesékről és regékről.
Valahogy erre a mindenkinek rendelkezésére álló mérhetetlenül gazdag örökségre kellene irányítani a figyelmünket. Hogy erőt meríthessünk abból, ami a mindenkié és a miénk is. Hogy van mit megosztani egymással, nincs olyan, hogy semmim sincs. Hogy igenis van jövőnk, bárhogy is akarják elhitetni velünk az ellenkezőjét az összeesküvés elméletek gyártói. Mindig van valamink, amit tényleg nem vehetnek el tőlünk, amit nem lehet kizsarolni, elhazudni és ellopni. Időt álló, értékes, igazi kincs.
Az, hogy a népdalok és a népzene ritmusára megdobban a szívünk és önkéntelenül is megmozdul a lábunk, hogy mi tudjuk miért énekel virágokat a galamb a mesében, hogy kiknek köszönhetjük a modern és időtlen technikai és tudományos vívmányokat. Helyünk van a világon, de még milyen csodálatos helyünk! Azt kéne valahogy az embereknek tudatosítani az elméjükben, hogy ne higgyék el, ha lesajnálóan nyilatkoznak róluk, vagy leintik őket. Igenis van mire büszkének lennünk, és van miért derűsnek lennünk, nekünk van jövőnk, hazánkban ott van a túléléshez való összes adottság: föld, víz és az ember. Helyünk van a világon.
Ez a hihetetlen gazdagság a miénk, és attól csak több lesz, ha megosztjuk egymással. Merjünk végre boldogok lenni és merjünk nagyot álmodni. Mert mi magyarok vagyunk, túléltünk eddig is mindent, ezután is itt leszünk.
Csak higgyük el, hogy Isten meghallgatja az imánkat és megáld bennünket jókedvvel és bőséggel.
Nóra
