A ByeAlex-jelenség. Jelenség?

Ma színpadra lép az Eurovíziós Dalfesztiválon ByeAlex, aki keményen megosztja a magyar közvéleményt. Sokan túl egyszerűnek tartják a szőrös hipsztert. Nem egyszerűbb, mit a 26 évesnek kinéző 16 éves hölgy, vagy a mezőny többi tagja. Egy biztos. Nem egy nyilatkozófenomén.

Pontosabban még egy biztos. A mezőny a válogatón két részre szakadt. Az egyik részt ByeAlex képviselte, a kommersz részt a többiek, akik közül nem tudnék felsorolni háromnál többet. Na jó, Odett személyes kedvencem, ezért emlékszem rá. Meg Kállay Saunders, aki annyira profi, hogy eladható külföldön. Aztán ott van még aaa…

Az előválogatón valamelyik zsűritag azt mondta ByeAlex számáról, hogy visszatért a költészet a zenébe. Nagyon jól megfogalmazta. Nem tetszik, hogy a szerelemről énekel, de ha már arról énekel végre nem közhelyekkel teszi, már ha ez ének, hanem a hallgató tudatalattija felkapja a fejét és kénytelen odafigyelni a nem szokványos szövegére. Bár a családom nekem szegezte a kérdést, ha már egyszer ByeAlex után valószínűleg én hallgattam meg legtöbbször a zenéit, ugyan, mondjam már el a második sort, de a vizsgadrukkban akkor megbuktam.

A válogató után az iTunes-on megvettem az összes ByeAlex dalt. Megvettem mert kíváncsi vagyok, szeretném, ha lenne folytatása. Van egy instrumentális változata is a Kedvesemnek. Aki hallotta, talán osztja a véleményemet, mitől nyertes az egész. A zene működik magában, szöveg nélkül is. A keddi válogatót már olyan szemmel néztem, hogy ha elvesszük a dalokból a szöveget, már amelyiknél hallatszott a zene az üvöltő ének alatt, működik-e magában. Nem nagyon volt olyan.

ByeAlexszel egyébként már vagy egy éve kezdődött a kapcsolatunk, amikor a rádióban feltűnt egy Csókolom című szám, ami szintén valami más volt, mint a többi, de csak a válogató után derült ki számomra, hogy az is ByeAlex. Az tényleg zseniális. Érdemes meghallgatni. Annyira az ember bőre alá mászik, hogy sok rendezvényre úgy érkeztem, hogy “Csókolom. Megérkeztem. Kezdhetünk!”.

Ma a második elődöntőben lép fel a magyar hipszter, aki itt talán még nem svédül tolja a refrént. Ha bejut a 26-ok, pontosabban a huszak közé, akkor a fináléban beveti a kicsit övön aluli, de szenzációs trükköt, svédül fejezi be a dalt. A selejtezőkből bejutó húsz fölött a svéd házigazdákon kívül van öt csókos is. Az Egyesült Királyság jogosan marad ki a könyöklésből, talán a pop feltalálásában szerzett elévülhetetlen érdemei miatt. Ráadásul leporolták Bonnie Tylert. Ha jobban megnézzük, az olaszok, a spanyolok és a franciák is tettek már le valamit az asztalra. De a németek mit? A Dzsingisz kánt?

Aztán persze vannak olyan személyes kedvencek is a mezőnyben, mint pl. az írek. Fogalmam sincs mit játszanak, de egy olyan népnek, ami a spanyolok ellen 4:0-ra elvesztett EB-meccsükön felállva és énekelve búcsúztatta a csapatát, rossz nép nem lehet, nem lehet nekik nem szorítani. Sajnos a posztorosz államoknak és a hasonló nyelvűeknek nem tudok szurkolni. Fülön át elkövetett merénylet mind. Ha módomban állna, náluk betiltanám a popzene minden műfaját. Nem mindenki van ezzel így. Be is jutott majd mindegyik a döntőbe a keddiek közül.

A neten már megmagyarázták, hogy miért nem lesz befutó ByeAlex. A legextrémebb, hogy a meleg közösségeket nem sikerült megszólítania. Meg a szarházi magyar celebeket, aki a facebookon ekézik az énekest.

Szóval ma ByeAlex. Én szurkolok neki. Engem sikerült megszólítani. Remélem, a több heterot is!