in ,

Ezüst könnyek Durda László kollégáért

Durda László

Kivételes tehetséggel áldotta meg őt az ég, de október 12-én a Teremtő megszüntette a reá bőkezűen mért ötletességét. Kioltotta élete gyertyájának szikrázó lángját, s ezzel a bánatok legmélyebbike köszöntött ránk. Azóta próbáljuk felfogni a felfoghatatlant, elhinni az elhihetetlent és tetten érni az örök múlandóságnak legalább egyetlen lábnyomát, melybe Durda László neve hallatán még kapaszkodhatnánk. A Szlovák Általános Iskola, Óvoda és Kollégiumban munkaviszonyban eltöltött 16 év alatt fokozatosan bebizonyítottad, hogy technikai polihisztor, egy nélkülözhetetlen mindentudó ezermester vagy. A pedagógia munkát segítő alkalmazottként ontottad magadból a jobbnál jobb ötleteket, legyen szó osztálydekorációról, farsangi vagy műsoros kellékről, produkcióról, kirándulásról vagy bármiről, amihez férfikéz kellett. Ahol szükség volt, ott javítottál, szereltél, pótoltál. Közben végtelen gyermekszeretettel vonzottad magadhoz a tanítványokat, akik szintén ragaszkodtak hozzád. Az óráról megkésett gyermek biztosan a Te műhelyedből futott be. Olajszagú oltárodról jobbnál-jobb remekművek kerültek ki és könnyítették meg a tantestület munkáját. Minden probléma megoldására volt ötleted és mindig volt időd egy-két tréfára. Ezt kirándulások alkalmával kamatoztattad is, mint hangulatfelelős, mint közösségi ember a tanár-diák-szülő összetartozást erősítetted. Az alapítványi vacsorákon, iskolai rendezvényeken a hármas egység kovácsolásában színészeket meghazudtoló vidámsággal és őszinteséggel játszottál menyasszonyt, balett-táncost, úttörő kispajtást, böllért, három testőrt. Zamatos főztjeid illata, ragadós pörköltjeid íze utánozhatatlan. Szabadidődben a kollégákat segítetted „ezermesterkedni”.

Áldott kezed munkájának emlékét őrzi az iskola udvarán felépített kemence, a rózsalugas, az agyagozó műhely. Szép emberi tulajdonságaid visszamosolyognak ránk azokról a munkákról, melyeket a bő másfél évtized alatt intézményünkben precízen, igényesen, nagyfokú szakmai hozzáértéssel véghezvittél.

Oly hirtelen lelted meg a békét. Utat törtél az ismeretlenbe „Durda pajtás”. Az együtt töltött szép emlékek nem engedi velünk becsukatni a felejtés nyikorgó vaskapuját. Ezüst könnyeket gurítunk feléd s azt kívánjuk, bárcsak csavarozhatnál, fúrhatnál, főzhetnél, tréfálhatnál és velünk lennél még. Mosolygós arcodat, mélyen érző lelkedet, melyből sokak számára adakoztál kegyelettel őrizzük.

Szlovák iskola tantestülete

Vélemény, hozzászólás?

Egy, csak egy legény…

Legyél Te is kutató!