in ,

A magyar kultúráért minden nap tenni kell

A kultúra napi program hagyományos módon Aszódi Imre szülőházánál vette kezdetét a Békésszentandráson. A Hunyadi János Katolikus Általános Iskola 6. osztályosai irodalmi összeállítással emlékeztek meg a magyarság a vérzivataros századaiban született Himnusz jelentőségéről és az általa sugallt hazaszeretet fontosságáról.

– A magyar kultúra napja nem pusztán egy szokványos, egynapos ünnep, hanem egy olyan ünnep, amely egész évben érezteti hatását, és amiért minden nap tenni kell. Az igazi magyar kultúra méltó arra, hogy ápoljuk, óvjuk, védelmezzük és büszkék legyünk rá – üzenték a tanulók.

Aszódi Imre író, költő az egyik helyi példaképe a kultúra átörökítésének. A Kultúra Lovagja címmel is kitüntetett szerzőt 2006-ban szülőfaluja posztumusz Békésszentandrásért díjjal ismerte el, később pedig emléktáblával tisztelegtek munkássága előtt. A község ma sem feledkezik meg nevéről, írásai megtalálhatók a helyi könyvtárban, rendezvényeiken pedig újra és újra előkerülnek.

A koszorúzás után a rendezvény a Körös Művelődési Házban folytatódott. Ahogyan arról korábban beszámoltunk, felavatták a 15. Tél-Fény Fotókiállítást, ezt követően pedig – egy röpke óra erejéig – a jelen helyére a múlt költözött. Hévízi Róbert, a Békéssy János Hagyományőrző és Helytörténeti Egyesület elnöke, a Hunyadiak korába vezette a hallgatóságot. Akkoriban a települést még mezővárosként tartották számon és jelentős szerepet töltött be a birodalom életében.

– Meglehetősen korán a Hunyadi birodalom részévé vált Szentandrás – elemezte a történelmi kort az előadó. Folyó menti fekvése miatt nagyon kedvezett az állattartásnak, így jelentős birtokok alakultak ki a környéken. A fellelhető iratok is azt támasztják alá, hogy ez a terület a 15. században komoly gazdasági központ volt.

Az előadáson pl. olyan érdekesség is napvilágot látott, hogy a török időkben a község mely közigazgatási rendszerhez tartozott. Ez alapján elmondható, hogy Szentandrás falut a Temesvári, később Váradi vilajetben (Dél-Alföldi Régió), azon belül a Gyulai szandzsákban (Békés megye), ill. a Békési nahijében (Szarvasi járás) tartották nyilván.

Az öt évvel ezelőtt indult Kultúrházi Kávéház a folytatásban is a közigazgatás mezsgyéjén halad. Így a közeljövőben szó lesz a tanácsi rendszerről, az önkormányzatiságról és áttekintik a ’48-at követő időszakot is.

Vélemény, hozzászólás?

A magyar kultúra ünnepe Magyarország közepén

Dráma az ebédlőben