in ,

Dankó Béla: Magyarnak lenni, magyarként élni és magyarként küzdeni nem választás kérdése

0

A 171 éve kirobbant forradalomra a Zenepavilonnál emlékeztek a szarvasiak. Az irányt a Szarvasi Hagyományőrző Fúvószenekar indulói mutatták, majd a Szarvasi Férfikórus állt korabeli dalokkal a deszkákra.

Békés megyében először Szarvas szerzett tudomást a pesti forradalmi eseményekről március 16-án, majd ezt követően sorra alakultak a települések bizottmányai is. Ahogy a fővárosi hírek vételét követően az itteni forradalmi események során elhangozhatott: Szarvas város szabad polgárai! megszólítással Babák Mihály polgármester lépett a mikrofonhoz.

– Ez a szabadság szó akkor nagyon a szívünkbe égett. Talán először mondtuk ki akkor, hogy számunkra nagyon fontos a szabadság. Európa nem értette, sokáig nem értette, sőt, ma sem érti, mit jelent a magyarok számára a szabadság, függetlenség, az ország, a haza minden előtt – mondta a város első embere.

Őt a Tessedik Táncegyüttes táncosai és a Cervinus Teátrum három művésze, Timkó János, Szemerédi Bernadett és Ragány Misa ünnepi műsora követte.

A nap szónoka Dankó Béla országgyűlési képviselő volt, aki gondolataiban “a nemzeti lobogók és koszorúk díszletei között a múlt és a jövendő között csapongva” állította párhuzamba a 171 évnyi távolságban levő történéseket.

– Magyarnak lenni, magyarként élni és magyarként küzdeni nem tartozik a könnyű életpályák közé, de nem is választás kérdése. Mi, akik puszta létünket köszönhetjük a Szent István-i keresztény állameszménynek, mindig ott álltunk, ahol veszély fenyegette ezt az értékrendet. Kérdések sokasága között vergődött akkor, és vergődik ma is a kontinens. A választ ezen kérdésekre úgy kaphatjuk meg, ha az akkori állapotokat összevetjük a mai helyzettel. Mindkét korszakot a megerősödő nemzeti identitás és a reformtörekvések túlsúlya emelte ki a ballagó idő egyenletes folyásából, meggyorsítva lépteinket és szívünk verését is – jelentette ki parlamenti képviselőnk.

– Magyarországnak a megmaradáshoz és a továbblépéshez teljes megújulásra, egy új irányra volt szüksége 1848-ban – mint ahogy ma is. Mindenkori döntéseinknek úgy egyéni, mint társadalmi szinten, óriási szerepe volt és van ebben a megújulásban. Nem volt mindegy 1848. március 15-ének reggelén, és nem mindegy ma sem, hogy hogyan láttuk, hogyan látjuk közös sorsunkat, mennyire éreztük magunkénak nemzetünk ügyét és ezekkel együtt képesek voltunk e döntéseket hozni, a döntést tettre fordítani és helyt is állni a tettek mezején.
Akkoriban Petőfi, Vasvári és Jókai mögött nem csak tömegek, de a reformkor fejlődése, társadalmunk újjászületése és tettrekészsége is ott állott. Ma is egy erős és még tovább erősödő Magyarország az, amely végre fel tudta vállalni polgárainak védelmét határokon belül és kívül – fogalmazott Dankó Béla.

Az ünnepi műsort a Himnusz és a Szózat foglalta keretbe.

A koszorúzás után Forschner Rudolf hagyományteremtő célzattal egy rövid beszélgetésre invitálta a szarvasiak egy csoportját, mert mint mondta, az ünnepi megemlékezés számára befejezetlen egy jó, emelkedett lélekkel folytatott beszélgetés nélkül.

What do you think?

Fekete Péter, Kásler Miklós és Lapis Erika

Március 15.: Jászai Mari-díjat vehetett át Lapis Erika

0

Vasárnapig látogatható a fizikai „csodák palotája”