Hegedűs Éva
A világ vallási bölcsőjét, Izraelt barangolhatták be képzeletben november 15-én a Városi Könyvtár vendégei. Az előadó ezúttal dr. Hudák János belgyógyász volt, aki szabadidejében nem csak a zene és a filmek szerelemese, hanem Földünk szépségeit is előszeretettel fedezi fel. A Szentföldre már négy ízben volt szerencséje eljutni, legutóbb nyolc évvel ezelőtt.
– Felekezeti hovatartozástól függetlenül a közép-európai kultúra egyik bölcsője az ország. Megszámlálhatatlan vallási emlékhely található itt. Az általános műveltséghez is hozzátartozó bibliatörténet, művészettörténet olyan mértékben magával ragadja az embert, hogy valahol mindig visszavágyik. Nyilvánvalóan az aktuális politikai helyzet határozza meg, hogy hova utazhatunk, körbe tudjuk-e járni a vidéket. Eddig mindig szerencsém volt, és úgy érzem, hogy alaposan sikerült a Szentföldet bejárnom – árulta el az ország iránt érzett kötődése okát.
Bevezetőjében elmondta, a Földközi-tenger sarkában található, pici, rombuszszerű terület elhelyezkedéséből adódóan mindig viszályoknak volt kitéve. Az első feljegyzések az országról 12 ezer évvel ezelőttiek. Jerikó volt a világon az első település, amelyről írásos emlékeket őrzünk. Az iszlám 622-ben jelent meg a területen, amely után zavargásokkal teli évszázadok kezdődtek. A Szuezi-csatorna megnyitásával szerepe még inkább felértékelődött, s ma is közlekedési csomópontként szolgál.
Sajnos az utóbbi időszakot jellemző izraeli-palesztin konfliktusok miatt jelenleg nem biztonságos a területre utazni. Tanácsként elmondta, ha valakinek a tervei között szerepel az ország felkeresése, előtte alaposan tájékozódjon, és mindenképp kérje helyi vezető segítségét.
Előadása során három nagy területet érintett: Jeruzsálem és Betlehem környékét, a Genezáreti-tó vidékét, zárásként pedig a Vörös-tenger partján töltött pihenőnapokról mesélt. Mint mondta, már az utcakép sok mindent elárul az országról. Sétáik során azt tapasztalták, hogy Izraelbe is bevonult a 21. század. Megjelentek a multicégek és a világmárkák, ill. azzal is gyakran szembesültek, hogy a zsidók előszeretettel kötnek üzleteket egy-egy utcasarkon vagy kereszteződésben.
– Az ott töltött idő zömét a bibliai helyek felkeresése tette ki. Számos római és görög kori emléket kerestünk fel, és Jézus életének meghatározó állomásaira is elzarándokoltunk. Bár mindegyik kirándulás érdekes volt, a sokak által ismert Jeruzsálem és Betlehem megismerése jelentette nekem a legnagyobb élményt. Jeruzsálem az óváros zegzugos utcáival, arab és zsidó negyedével, a palesztin felségterülethez tartozó Betlehem pedig a születés templomával és a krisztusi időszámítás kezdetével ragadja magával az embert – mesélt a felkeresett szent helyekről.
Elárulta, noha katolikusként nem gyakorolja vallását, a bibliai helyszíneket járva különös érzés kerítette hatalmába. Nem állítja, hogy ezt feltételen Isten közelségével kell azonosítani, de annyi biztos, hogy a Szentföld örökre rabul ejti az utazót.
