in ,

Valahol utoljára

Fotó: Kepenyes Balázs0
Fotó: Kepenyes Balázs

A Cervinus Művészeti Fesztivál 10. napján, pénteken este Dés László – Nemes István – Böhm György – Korcsmáros György – Horváth Péter „Valahol Európában” című musicaljét láthattuk, amely Radványi Géza és Balázs Béla filmforgatókönyve alapján készült, Belinszki Zoltán dramaturg frissítésben, Varga Viktor rendezésében. Az előadást teltházzal nézte a közönség a Vízi Színház színpadán, ahol utoljára elevenedett meg a történetet.

A Cervinus Teátrum 2016 novemberében mutatta be a művet, amely a bemutató óta nem csak Szarvason, de az ország sok városában és Budapesten is meghódította a közönséget. Tizenkilenc gyermekszereplő 2016-ban két és fél hónapos próbafolyamat után testvérekké vált. Szombaton este az az összetartozás, az az erő, amit a bemutatón éreztünk, messze felülmúlta a már akkor is nagyon egymásra figyelő szereplőket. Az az odafigyelés egymásra, ami a színpadon végig megfigyelhető ámulatba ejtő. Együtt dobog a szívük nem csak önmagukért, egymásért is. Ezt látni csodálatos, megható, ahogy pénteken tizenkilenc szarvasi gyermek átélte azoknak az érzelmeit, akiket alakítottak. Persze változtak a kezdetektől, hiszen sokat nőttek, hogy magabiztosabbak a színpadon, de összetartozásukat látva érezni, sokat jelent számukra a színház, és a Valahol Európában.

Az előadás Sztehlo Gáborra is emlékezik, akinek példaértékű tettei sajnos ma alig ismertek.

A darab minden szereplőjének megvolt a saját története. Az Állami Javító Intézet falai egy bombatámadás után kidőlnek, az ott lévők elindulnak a semmibe, hiszen nincs mit enni, nincs hol aludni, nincs, aki vigyázzon rájuk, de a háború és életük során, már nagyon sok borzalmat éltek át. A gyerekekhez csatlakoznak, akik családban éltek, de elvesztették őket, ezek a történetek a darab folyamán villanásként megismerhetőek a közönség számára, és könnyeket csalnak a szemükbe.

Az Állami Javítóintézet falainak ledőlésével szabaddá válik Hosszú – Timkó János – számára az út, aki megtanulta, csak magára számíthat. Lelki sebeket hordoz, ez keménnyé teszi, az intézetben nem tanulta meg, mi a gyengédség, a jóság. Kuksit – Szemenyei Kevin–, aki egyedül van a golyózáporban, ösztönösen menti meg. Így a kisfiú csatlakozik a csapathoz. Hosszú tanácsa számára: „Mellettem gyere Kuksi. Soha ne mögöttem.” Timkó János szépen építi fel azt az ívet, ahogy Hosszú megtanul kiállni másokért, felelősséget vállalni a benne bízó gyerekekért. De a felelősségvállaláshoz kellettek Suhanc/Éva – Szemerédi Bernadett és Simon Péter – Nádházy Péter szavai, akik – talán – némi utat mutatnak neki az önzőség és a felelősségvállalás között. Így először életében felelősséget vállal másokért, akik nem tudják megvédeni magukat. Hosszú is, Éva is sebeket hordoz lassan közelednek egymáshoz, de hatással vannak egymásra, mindketten elmondják történetüket – szép jelenet, amikor Éva maga készítette sálat tesz Hosszú nyakába, de nem meri megérinteni. Timkó János Hosszú érzelmeit, önmagában vívott harcait játékában nagyon szépen mutatta meg, János a lelkét adta Hosszúnak, a színpadon Hosszúvá vált. A dal, amit a végén énekelt egy számonkérés, nem önmagáért, a többiekért kiáltja ki érzéseit, hátborzongató a színész előadása, könnyeket csal a nézők szemébe.

„Gyere, nézd, hogy kész a sorsunk, nincs több szó.
Gyere, nézd, ahogy elvérzünk, óh
Gyere, nézd, milyen óriás lett az ellenség,
Gyere, nézd, ilyet nem láttál még.”

Suhanc/Éva fiúruhába bújt alakját Szemerédi Bernadett alakította. Suhanc a vízért verekszik Hosszúval, aki rájön, hogy nem fiú, de ösztönösen megőrzi titkát. Éva is súlyos sebeket hordoz lelkében. Ösztönösen védi a gyerekeket, így Kuksi hozzábújik. Éva számára Simon Péter jelenti a boldog múltat. Éva az, aki neveltetése miatt tudja mi a jó, mi a helyes, ezért kicsit neveli a gyerekeket, az ő viselkedése, hatással van a sokfelől érkező gyermekre, neki is köszönhető, hogy végül is csapattá válnak, kiállnak egymásért. Szemerédi Bernadett is Suhanc/Éva bőrébe bújt, ő is a lelkét adta Éva szerepébe. Játéka, dalai közben Betti Éva volt, alakítását ez tette csodálatossá, játéka, énekhangja káprázatos, tele van érzelemmel. Minden dalában ott a fájdalom, amely szintén könnyeket csalt a nézők szemébe. Betti ezt a szerepet is lábmerevítővel játszotta végig. Tisztelet, becsület, köszönet Betti!

„Talán majd elfelejthetem,
Talán felnő a gyermekem,
Talán majd róla álmodom,
S hogy éjjel mégis sírok, azt majd letagadom.”

Simon Pétert Nádházy Péter alakította. Simom Péter karmester magányosan a hegy tetején él. „Én gyáva voltam. Azt hittem, lehet külön békém az Istennel… Ez az én bűnöm. Rendben van. De mi a bűne a vádlottaknak?” kérdezi az Egyenruhástól – Dósa Zsuzsa – ő az egyetlen, aki szembe mer szállni vele. A gyerekek megjelenésével új célja lett életének, először csak élelemért megy le a faluba, másodszor azért, hogy átadja a „csavargóknak” hegyre épített „várát”, hogy az addig otthontalan gyermekek otthonra leljenek, ezzel védi meg őket. És megismerteti velük a zenét, újra van célja életének. Nádházy Péter is nagyon jól érezte magát a gyermekek társaságában, játéka ragyogó, hangja szárnyal.

„A zene az kell, mert körülölel
és nem veszünk majd el.
Ha van elég szív, az sokat segít
már úgysem adjuk fel.
Köztünk minden ember más
Különös és sokfajta szokás,
de hogy éjjel mindenki álmodik,
nagy bajt nem csinál hajnalig
ebben egyformák.”

Hihetetlen, hogy Szemerédi Bernadett Nádházy Péter és Timkó János olyan különleges hangi adottsággal rendelkeznek, amely keveseknek adatik meg, ráadásul hangjuk mellé olyan belső átéléssel alakítják szerepeiket, ami nagyon nagy kincs a Cervinus Teátrumban.

A belső átélés Dósa Zsuzsa színészi képessége is – ezért van a színésznőnek sokszínű arca. Az Egyenruhás szerepében lélegzetelállítóan jó. Félelmetesen formálta meg a diktátort, aki élvezi hatalmát. Már megjelenésével is félelmet kelt, fekete ruhája, egyenes büszke tarása, retorikája erőt sugároz. Félni kellett tőle akkor is, mikor halkan beszélt, hideg mosolya baljóslatú. Nagyszerű alakítás! Hangja távozóban minden néző lelkébe mart.

Ficsúrt, a nevelőintézet másik lakóját Boronyák Gergely alakította. Különleges figura, hiszen minden helyzetben fésülködik, tükörbe néz. Ficsúr önző, hiszen „elveszi” a kenyeret a gyerekek elől, egy másik jelenetben már megérinti a csapatszellem, megmutatja, hogy tud rendes is lenni, de igazán a darab végén válik felnőtté, amikor kiáll Hosszúért, a közösségért, összeszedi minden bátorságát, és kilép az Egyenruhás elé, amikor az a vezetőt keresi. Boronyák Gergely Ficsúrja felnő, aki felelősséget vállalna a csapatért, megteszi az első-, talán a második lépést. Az első felvonásban gyönyörű vörös női ruhában, szőke parókával is színpadra lép, és dallal próbálja megmenteni a gyerekek helyzetét. Tréfának indul – ficsúrságából adódóan – komollyá válik, de sikerül. Boronyák Gergely ebben a jelenetben is nagyon jó volt, nem adott csak annyit, amennyi a szerephez kellett, ami nagyon nagy érdem, így volt nagyon jó! Igazi Ficsúrt alakított a színész!

H. Varga Tamás a gyengén látó, de hatalommal bíró Leventeoktató karakterét formálta meg, aki az Egyenruhással szemben alázatos, mindenki mással szemben a felsőbbrendűségét fitogtató alakot testesített meg, nagyon jó színészi játékkal emlékezetes figurát mutatott a közönségnek. A vastag szemüveg a darab végén lekerül, jelezve, hogy már lát, azonban a múltban elkövetetett hibákat, amiket embertársaink ellen teszünk, nem lehet jóvátenni.

Az előadásban pénteken este tizenkilenc „gyermekszereplő” játszott, akik a bemutató óta sokat nőttek, többükre nem illik a gyermek szó, hiszen többen gimnáziumba járnak, sőt érettségizettek is vannak közöttük. De most is mindannyian nagyon fegyelmezetten, pontosan alakították szerepüket, és láthatóan örömöt okozott számukra a színpadi jelenlét. Hatalmas az összetartozás a gyerekekben. Ahogyan egymásra figyelnek a színpadon, azt olyan szeretettel teszik, hogy igazán példaértékű csapat kovácsolódott. Pénteken este Kuksit Szemenyei Kevin alakította, aki nagyra nőtt az évek alatt, és nagyon határozottan, bátran, jól alakítja Kuksit. Szeplős szerepében Hódos Zsolt, Professzor Czifra Zétény, Pötyi Kepenyes Darida Zoé, Sutyi, Vaskor Gergő, Balerina Kiss Viktória, Csóró Sinka Dominik. De színpadon volt Bagócsi Jázmin, Bak Zsolt, Csernus Nándor, Domján Anna, Juhász Gergő, Kiss Virág, Laurinyecz Szilveszter, Magyar Jázmin, Mester Dóra, Molnár Kitti, Sebjan Farkas Bianka, Varga Vivien is.

Az előadás különlegessége, hogy a dalok alatt a háttérben táncosok egészítették ki az eseményeket. Magyari László koreográfus lágyan, szívszorítóan komponálta meg a szereplők történetét táncban. Ez egyedi, de impozáns stílus a Cervinusban, Magyari László csodálatos koreográfiákat alkot. A táncbetétek, mintegy látomás, a színpad hátsó részén láthatóak. A táncosok: Balázs Henrietta, Bakró Erzsébet, Baráth Enikő, ifj. Csasztvan András, és a koreográfus Magyari László, akik kisebb szerepeket is kaptak az előadásban.

A díszlet Nagy Szilvia munkája, ahogyan a jelmezek is. Az előadás töretlen sikeréhez Dés László nagyon szép zenéje nagyban hozzájárul. A rendező Varga Viktor maradandót alkotott.

A Lázár Ervin Program keretében lesznek még előadások, de itt, a Vízi Színházban ez volt az utolsó. Köszönjük gyerekek! Köszönjük színészek! Köszönjük táncosok! Köszönjük főrendező úr! Szép volt!

A Cervinus Művészeti Fesztivál 10. napja is ajándékokban bővelkedett, hiszen a Liget Wellness Konferencia Hotel **** 2 db utalványt ajánlott fel. A Szarvasi Mozi 2 db 4 fős belépőt, az ANCHOR 3 db ajándékdobozt, amely horgonykarkötőt rejt, és az ÉdesM cukrászda 20 nézőnek „édesítette” meg az életét ajándékutalványával.

Galambos Edit

A fotókat Kepenyes Balázs készítette.

Fotó: Babák Zoltán

Kormorán koncerttel zárult Szarvas város napja

Fotó: Babák Zoltán0

Kiegyenlített edzőmérkőzésen egygólos győzelem