Zöld Csaba vallomása

Kedden este Zöld Csaba színművész egymaga állt a Vízi Színház színpadára, hogy Vallomás című önálló estjével örvendeztesse meg a nézőket. Hogy ne legyen egyedül, magával hozta 12 húros gitárját és szájharmonikáját.

A színész elmondta, hogy 17 éves kora óta készült az est. Akkor zenésítette meg az első verset, akkor kezdte gyűjteni a verseket, és a maga gondolatait is megzenésítve állt össze az egyórás műsor, amelyben igyekezett kapcsolatot teremteni a közönséggel.

Az este a szerelemről, a szeretetről szólt. A szerelem hajnalától, a nyugodt éjszakáig, egy ívet bejárva a szenvedélytől, a nyugodt, csendes szeretetig és persze, ami közte van. Kezdődött Csokonay Vitéz Mihály A Reményhez és Ady Endre Őrizem a szemed című versével zárult. Rajtuk kívül olyan költők gondolatait tolmácsolta a művész, mint Kosztolányi Dezső, Schwalm Zoltán, Szabó Lőrinc, Juhász Gyula, Radnóti Miklós, Heltai Jenő (több írását), József Attila, Nagy László és szintén több alkalommal szólalt meg az előadó, Zöld Csaba saját szerzeménye zenével, szöveggel. Volt egy improvizációs dal – instrumentális (szöveg nélküli) – is, ami bravúros volt! Ebben a közönség gondolatban egy előre bemutatott akkord lejátszásakor a szeretet szóra gondolt (sokszor) …

Nagyon jó hangulatú, kellemes estének lehettünk tanúi, a színművész folyamatosan beszélt a nézőkkel, érződött, hogy az este nem öncélú, épít a közönségre, hogy a művésznek szüksége van a visszajelzésre, arra, hogy szeressék, hiszen ez minden érzékeny ember – művész – számára fontos. Jó volt ott lenni, mert egy burok vette körbe a színpadot és a nézőteret, szimbiózis alakult ki közöttük. Zöld Csaba kitárta lelkét, amit a hallgatóság hálásan fogadott.

Kedves Csaba! Az este egyik elhangzott gondolatához kapcsolódva, válaszul: köszönöm az estét!

És hiszem, hogy az ott lévők is így gondolják, köszönjük az estét! Neked, mert szép estét varázsoltál a nézők szívébe, lelkébe.

Galambos Edit

Fotó: Békéscsabai Jókai Színház