in

Komplex élőhely-rekonstrukció a Kígyósi-pusztán

0

A Kígyósi-puszta sajátos geomorfológiáját, domborzati viszonyait tekintve a Körös-Maros Nemzeti Park egyik legváltozatosabb részterülete. Délnyugati része alföldi viszonylatban jelentősen, 6-7 méterrel magasabban fekszik, mint a vízjárta északi és keleti területek. A puszta képének meghatározó elemei a területet átszelő Ős-Maros medrek, az ezeket kísérő hátak és a hátakra épült kurgánok, melyek itteni sűrűsége Kárpát-medencei viszonylatban is kiemelkedő.

A változatos domborzathoz, változatos élőhelyek kapcsolódnak, ezért a projekt keretében sokféle beavatkozásra került sor, melyek a közel 5000 hektáros puszta szinte valamennyi részét érintették. A puszta keleti, Gyula Város határában lévő területén, használaton kívüli árkok és csatornák, vízkormányzó lokalizációs töltések, a vízkormányzáshoz egykor szükséges egyéb művek kerültek megszüntetésre. Az elsődleges cél a vizes élőhelyek rehabilitálása, természetes vízháztartási viszonyainak helyreállítása, a szikeseken jellemző tavaszi vízborítás tartósságának növelése megvalósult, megszüntetésre került mintegy 19 565 folyóméter csatorna, árok és gát.

A Nemzeti Park Kígyósi-puszta törzsterületén található kunhalmok jelentősége kiemelkedő, mert olyan sűrűségben és csoportosulásokban találhatók meg itt, melyet a Maros–Körös közén máshol nem tapasztalhatunk. Feltehetőleg valamilyen nemzetségi vagy törzsi temetkezési helye, szakrális központja volt itt a több mint ötezer évvel ezelőtt élt gödörsíros kurgánok népének. 1966–1968-ban 11 kurgán 17 temetkezését tártak fel. Jellemző az akkori ásatási módszerekre, hogy több halmot erőteljes bolygatás árán sikerült megásni, így a halmok a mai napig magán viselik az 50 évvel ezelőtti régészeti kutatás nyomait. A projekt keretében a Nemzeti Park törzsterületén 10 db roncsolt halom helyreállítása valósult meg a rendelkezésre álló környezettörténeti kutatás alapján.

A beavatkozások eredményeinek fenntartása érdekében fontos elem az extenzív legeltetés feltételrendszerének javítása, ezért a területen megvalósult az extenzív legeltetéses állattartást szolgáló tartási hely fejlesztése, amely magában foglalta 1 db állandó szürkemarha karám kialakítását, 1 db gondozói épület létesítését, 1 db fúrt kút létesítését és a kapcsolódó út és közmű építéseket. A karám nagysága: 1999,49 m2.
A beruházás 265 919 646 Ft-os európai uniós támogatással valósult meg. A projekt az „Élőhelyek és fajok természetvédelmi helyzetének javítása, a természetvédelmi kezelés és bemutatás infrastruktúrájának fejlesztése” című és KEHOP-4.1.0. kódszámú felhívás keretében támogatott.

Körös-Maros Nemzeti Park – Sajtóközlemény

Tetszett a cikkünk?

0

Lezajlottak az előrehozott érettségik a Vajdában

Kék pulóverben Szemenyei Kevin, maszkban Laurinyecz Szilveszter (Fotó: Babák Zoltán)0

A Twist Olivér két boldog színészpalántája: Szilveszter és Kevin