Babák Z
Levelezőlapokon keresztül mutatta be az első világháború frontjainak világát dr. Molitorisz Pál helytörténész a Tessedik Sámuel Múzeumban tartott csütörtöki előadásán. Az Arcok, imák, szívek – A nagy háború emlékei Szarvason című időszaki kiállításhoz kapcsolódó előadás-sorozat harmadik, egyben utolsó előadása volt ez.
A nyitott képeslapok az 1860-as években való megjelenésétől kezdte történetét. Az akkori posta a levéltitok védelmében ellenezte ezt a levelezési formát, de divat lett belőle. A végleges halálát épp az elmúlt évtized hozta el.
1869. október 1-én jelent meg az akkori magyar posta által kiadott első levelezőlap. Ettől kezdve tömegesen jelentek meg a helyi vonatkozású képeslapok szerte az országban, ahogy Szarvason is. Már a kezdetek kezdetén megjelentek a gyűjtők is.
Szarvasiak a Nagy Háborúban fényképek és levelezőlapok tükrében
Az első világháborúra a technika fejlődése lehetővé tette, hogy a hordozható gépekkel már akár a fronton is tudjanak fotózni. Így születhettek azok a képeslapok, amiken a lövészárokban állnak a katonák. A család megőrizte ezeket, amik az utókornak fontos kordokumentumokat jelentenek.
Míg a kiegyezés előtt tömeges volt az analfabétizmus, a tankötelezettséget bevezető törvény 1868-as elrendelésétől fokozatosan megszűnik. A millenniumra, szinte teljesen általánossá vált, hogy a falun élő parasztemberek és asszonyok is valamilyen szinten ismerték a betűvetést, mondta dr. Molitorisz Pál.
Ha sűrűn nem is volt szükség írni-olvasni tudásukra, de fontos alkalmakkor, például gyermekek születésekor ceruzát fogtak, hogy beírják a Bibliába a dátumot és a gyermek nevét.
Ilyen fontos alkalom volt a háború kitörése is. Más eszköz amúgy sem nagyon volt a kapcsolattartásra. Lassan jöttek, de hamar fordultak a levelek, amikben a cenzúra miatt nem lehetett megírni, hol vannak a katonák, illetve harci cselekményekről sem számolhattak be az otthoniaknak. Ezekben a levelekben, képeslapokon leginkább az otthon iránti vágyakozás, a hitvesi hűség kinyilvánítása volt leginkább a téma, esetleg az, hogy mit küldjenek csomagban.
Néhány szarvasi háborús képeslap is előkerült kutatásai során. Feldolgozta Roszik Mihály honvéd tizedes terjedelmes anyagát, aki 1915-ben olasz fogságba esett.
“A fogságban a levél és a csomag törte meg a szürke napok egyhangúságát. Eseményszámba ment, és visszaadta a már csüggedők életkedvét, reménységeit, írta naplószerű jegyzeteiben”, tolmácsolta egy jegyzetének részletével Roszik Mihály szavait az előadó, dr. Molitorisz Pál.
A szarvasi honvéd tizedes 1916-ban 37 levelet írt a feleségének, 11-et a testvéreinek, de más rokonokkal is levelezett. Ezekből sok érdekes dolog derült ki.
Az előadást a Szarvasi Férfikar katonanótákkal színesítette.
