Tatai László
– Megszokhattuk, hogy Szarvason történnek csodák, mégis különleges alkalom, hogy Papp Laci Bácsit – aki 1919. május 30-án született – már 106. születésnapján köszönthetjük az Ótemplomban – mondta Lázár Zsolt evangélikus esperes, igazgató-lelkész, az Ótemplom oltáránál 2025. május 30-án. Felidézte az első találkozásukat, ami Laci bácsi 99 éves korában volt, aki akkor még lelkesen biciklizett. Arra is emlékezett, hogy Laci bácsi még a Trianon előtti Magyarországon született, olyan időben, amit mi már csak könyvekből ismerünk. Papp Lászlót, az élő történelemkönyvet nemcsak Szarvason, hanem szerte az országban is sokan ismerik és kérik is sokan a közösségi média lapjain, hogy adjanak hírt hogylétéről, élete folyásáról. Lázár Zsolt ezeknek a kéréseknek eleget is tesz.
Rövid igehirdetésében Lázár Zsolt a rész-szerinti és színről-színre való látásról szólt, s elmondta, hogy 1919 óta – Laci bácsi élete során – mi minden tűnt már el, amiről valaha azt gondolták, örök életű lesz. Ami pedig nem múlt el és nem fog elmúlni, az a szeretet.
Az igehirdetést követően Lázár Zsolt, Horváthné Anikó és Horváth Z. Olivér áldást mondott Papp Lászlóra, majd az ünnepelt lépett a mikrofonhoz. Berzsenyi Dániel Fohászkodás c. versét szavalta el, majd elmondta: Istennek köszöni, hogy hirdetheti meggyőződését az emberi felelősség terhéről, az Istentől kapott feladat elvégzéséről. Köszönte a szeretet egyházának, hogy befogadta, Szarvas városának diákkorát és 60 évvel később a diákkori szerelmére való rátalálást, akivel 30 évig éltek békében és szeretetben, s akiért ma is imádkozik.
Szarvas városa nevében Hodálik Pál polgármester köszöntötte az ünnepeltet, a Vajdás Öregdiákok Szövetsége nevében pedig Sonkoly János elnök és Kituljak Eszter adott ajándékot és idézte fel Laci bácsi és amlma materének kapcsolatát.
A templomi köszöntőt követően Laci bácsi lakhelyén az Ótemplomi Szeretetszolgálat idősek otthonában gyújtottak gyertyát az Ildikó Cukrászdából erre az alkalomra elkészített tortán, s köszöntötték egyre másra a rokonok, a barátok, ismerősök és lakótársak a 106. évét betöltött Papp Lászlót.
Berzsenyi Dániel: FOHÁSZKODÁS
Isten! kit a bölcs lángesze fel nem ér,
Csak titkon érző lelke ohajtva sejt:
Léted világít, mint az égő
Nap, de szemünk bele nem tekinthet.
A legmagasb menny s aether Uránjai,
Mellyek körülted rendre keringenek,
A láthatatlan férgek: a te
Bölcs kezeid remekelt csudái.
Te hoztad e nagy Minden ezer nemét
A semmiségből, a te szemöldöked
Ronthat s teremthet száz világot,
S a nagy idők folyamit kiméri.
Téged dicsőit a Zenith és Nadir.
A szélveszek bús harca, az égi láng
Villáma, harmatcsepp, virágszál
Hirdeti nagy kezed alkotásit.
Buzgón leomlom színed előtt, Dicső!
Majdan, ha lelkem záraiból kikél,
S hozzád közelb járulhat, akkor
Ami után eped, ott eléri.
Addig letörlöm könnyeimet, s megyek
Rendeltetésem pályafutásain,
A jobb s nemesb lelkeknek útján,
Merre erőm s inaim vihetnek.
Bizton tekintem mély sirom éjjelét!
Zordon, de oh nem, nem lehet az gonosz,
Mert a te munkád; ott is elszórt
Csontjaimat kezeid takarják.
Tatai László – Szarvasi Ujság
