in

A történelmi Magyarország közepén kezdődött az idei Aratónap

Péntek délután a történelmi Magyarország közepénél vette kezdetét a XXVIII. Aratónap rendezvénysorozata. A terület kicsit átrendeződött, a korábban a Körös partján álló zászlórudakból három, a magyar, a székely és Szarvas zászlaja a székelykapu közelébe lett áthelyezve. A megnyitó is erre a területre koncentrálódott.

Az eseményen köszöntőt mondott Hodálik Pál polgármester, aki beszédében kiemelte, hogy Szarvas, a történelmi Nagy-Magyarország mértani középpontja, nem csupán földrajzi jelképként fontos, hanem mélyebb jelentőséggel bír a helyiek és minden magyar számára, származzanak az anyaországból vagy a határon túlról. Az aratónap alkalmából minden évben vendégül látnak egy, a régi Magyarországhoz kötődő közösséget, így erősítve a magyarság összetartozását, barátságokat és hagyományokat ápolva. Hangsúlyozta, hogy Szarvas célja, hogy zarándokhellyé váljon, ahová minden magyar elzarándokolhat, hogy tiszteletét tegye a nemzet előtt, és közösen emlékezzenek a történelem jelentős eseményeire.

Ótott Róbert, Vajdaság tartomány kormányának alelnöke beszédében szintén a Kárpát-medencei magyarság összetartozását hangsúlyozta, amit a Szarvason a történelmi Magyarország középpontján tartott zászlóavatás is kifejez. Ez nem csupán ceremónia, hanem a közösségi identitás és az élő nemzeti összetartozás szimbóluma, fogalmazott az alelnök. A határon túli magyarok számára különösen értékes az anyaország figyelme és támogatása, amely erőt ad a megmaradáshoz, megerősödéshez. A vajdasági magyarok példáján keresztül kiemelte a Szerbia és Magyarország közötti egyre szorosabb, gyümölcsöző együttműködést, amelyet a történelmi megbékélés alapozott meg, és amely a közös nyelv, kultúra és történelem ápolásán keresztül biztosítja a közösség jövőjét. A beszédében rámutatott: minden ilyen találkozó az összetartozás ünnepe, amely emlékeztet arra, hogy bárhol éljenek is a magyarok, egy nemzet tagjai, és közös felelősségük a jövőért való összefogás.

Utoljára Závoda Ferenc, a Szarvas Gazdák Nemzetiségi Hagyományőrző Egyesületének elnöke, egyben a XXVIII. Aratónap házigazdája állt a mikrofon elé. Kiemelte, hogy a vajdasági magyar közösségekkel évek óta szoros kapcsolatot ápolnak. Példaként említi a székely zászló tavalyi elhozatalát, ami inspirációt adott számára, és úgy érzi, most sikerült felgyorsítani a közös ügyek előremozdítását.

A beszédek végén felállításra került a negyedik zászlórúd, amire felhúzták a címeres magyar trikolort, majd a küldöttségek az otthonukból hozott földet elszórták a malom dombjára.

Szombaton már a szokásos helyszínen, Ezüstszőlőkben folytatódott a rendezvény. Itt felvonulással, zászlófelvonással kezdődött a nap, majd felavatták a Kúla település által adományozott emlékoszlopot. Az eseményre eljött Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke, MAGOSZ-elnök, Dankó Béla országgyűlési képviselő és Hodálik Pál polgármester is. A nap során volt hagyományos aratási bemutató, illetve az aratáshoz kapcsolódó ételek versenye.

A hivatalos megnyitón megáldották az új kenyeret, illetve felkérték Végvár képviselőit, legyenek ők a következő Aratónap díszvendégei.

Az este sztárvendége Varga Miklós és Lagzi Lajcsi volt.

Fotó: Jenei Péter és Babák Zoltán

Csányi Sándor, Pál András és Bányai Kelemen Barna a Szarvasi Vízi Színházban 2025. június 28-án.

Csányi Sándor ismét sziporkázott

A 100 éves utazás előadása a CMF 2024-en.

CMF 2025 – nagyon látványos lesz a megújuló 100 éves utazás