Babák Z
A kékfestőbe öltözött Molnár Hanna dalával kezdődött a Tessedik Sámuel Múzeum legújabb időszaki kiállításának a megnyitója, ami a szarvasi kékfestőket hivatott bemutatni. Hannát édesapja, Molnár János kísérte.
Balogh Tünde, a múzeum néprajzos-muzeológusa, a kiállítás megálmodója elmondta, hogy a téma két éve, még a múzeumi bezárások idején kezdte el foglalkoztatni. Akkor kerültek elő a Süveges-műhely története, annak azok a tartozékai, amik a TSM gyűjteményének részei. Elkezdett kutatni azok után az emlékek után, amik ezen kívül esnek. Kérdés kérdést követett, minek következtében a történet kezdett kikerekedni, és ami végül e kiállítássá kerekedett, mondta Balogh Tünde.
“Ennek a szétszéledt anyagnak újra egy helyen kell lennie itt, Szarvason, még ha csak néhány hónap erejéig is”, vált meggyőződésévé.
A helyi értékmentő magánszemélyeknek köszönhetően a kutatás során számos csoda került elő. Ezek között a Süveges család 19. századból származó mintakönyvei, amikben egységesen maradt fent a mintaválasztékuk, ami jól tükrözi a fejlődésüket, mind az akkori divat változását.
“A kiállítás a kékfestőmesterség történetébe, munkafolyamataiba, eszközeibe, évszázados rejtelmeibe, titkolt receptjeibe, a kékfestők különleges világába enged betekintést”, foglalta össze a kiállítás jelentőségét annak megálmodója.
Király Katalin, a Magyarországi Szlovákok Kulturális Intézete igazgatója nagyon szereti ezt a témát. Elmondta, hogy 2018-ban a kékfestés felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség reprezentatív jegyzékére.
A kelmefestés történetet 1208-ig, egy bécsi cégig tudják visszavezetni. 1608-ban Lőcsén dokumentáltan kékfestő és kelmefestő céget hoztak létre. A történelmi Magyarország ideje alatt volt olyan időszak, amikor 400 ilyen műhely működött. 1970-ben még közel 30, 2013-ban már csak 18, a 2018-as felterjesztés idejére mindössze 7 maradt fent. Mára kettő már azok közül is bezárt.
Király Katalin részletesen ismertette a kékfestés történelmi előzményeit. Ennek története érintette Szarvast is. Egy innen származó Sarlai nevű ember mutatott rá arra, hogy az országnak mekkora kiadást jelent az indigó behozatala, mikor azt ki lehetne váltani a hazai termesztésű csülleng is.
Király Katalint Bakos Zoltán kékfestő népi iparművész, a bácsalmási kékfestőműhely használója követte immár gyakorlatiasabb előadásával.
Az eseményt megtisztelte jelenlétével a nemzet művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas tiszakécskei kékfestőmester, id. Kovács Miklós népi iparművész, a népművészet mestere.
A tarkázás művészete – A kékfestők különös világa című kiállítás megtekinthető a Tessedik Sámuel Múzeum emeleti termében. Létrejöttéről itt olvashat bővebben.
