Hegedűs Éva
Új év kezdődött a „Béke és Mezőgazdaság” programsorozat keretében. Október 17-én Szarvason másodízben vetették el a békekenyér magvait a HAKI liziméter-telepének földjébe. A kezdeményezés 2011-ben indult, amelyhez összesen 11 EU-s tagállam csatlakozott. Ezek mindegyike a vasfüggöny keleti oldalán helyezkedett, így mezőgazdaságuk nagy hasonlóságot mutat.
A rozsvetés nemcsak szimbolikus jelentőségű. A vasfüggöny lehullásának 25. évfordulójára szerveződött egy konferencia Berlinben, ahol az egyes országok bemutathatták eredményeiket. A 11 országban elvetett rozsból megsütötték az első békekenyeret, amelyet a konferencia résztvevőinek jelképesen feltálaltak. A szeptember 29-e és október 1-e között rendezett eseményen Szarvas város felkérést kapott a 2016-os békekonferencia lebonyolításához.
– Békés megye érdekelt a mezőgazdaság előremozdításában – hangsúlyozta Babák Mihály. A magyar termékek magas minőséget képviselnek, gén-és kemikáliamentesek. Törekedni kell arra, hogy minél több szarvasi és magyar termék jusson el az EU piacaira és újabb piacokat érjünk el. Ebben a kapcsolatépítésben pedig nagy szerep jut a konferenciának – tette hozzá.
A vetést a Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola Szederinda Énekegyüttesének műsora nyitotta meg. Bozán Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Osztályának vezetője kiemelte, a kutatómunkának köszönhetően a magyar mezőgazdaságban elindult egy folyamat, amelynek célja az ágazat magasabb szinte emelése és a meglévő értékek megőrzése. Lázár Zsolt esperes beszédében utalt a rendszerváltás előtti, rendkívül nehéz időkre.
– Mindenki tudja, milyen volt akkor ezekben az országokban élni – nyomatékosította. Éppen ezért ez a vetés legyen a béke, a megbékélés jelképe, kísérje Isten áldása.
Az ünnepség végén valamennyi résztvevő felsorakozott a föld mentén és egyszerre szórták el a magvakat. Az eső az esemény alatt és azt követően mindvégig áztatta a földet, így a magok minden bizonnyal hamarosan szárba szökkennek.
