G.E.
Július 2-án dr. Melis János jegyző úr köszöntötte a közönséget esőmentes estét kívánva, bemutatva az Alföld Quartetet, akik 2012 novemberében alakultak azzal a céllal, hogy a rendkívül gazdag, ám méltatlanul háttérbe szoruló kamarazenei irodalom remekeit mind szélesebb körben szólaltassák meg. Ezen az estén azonban a filmek világába vitték a közönséget Filmzenei kalandozások című műsorukkal.
Dr. Melis János színpadra hívta Nagy Róbert színművészt, aki a zeneszámok közben megismertette a közönséget a hallott zenék történetével, a filmek alkotóival, de mindenekelőtt színpadra hívta az este főszereplőit, az Alföld Quartet tagjait, Hoffman Ágnest, Szomorné Budai Mariannt, a szarvasi Molnár Jánost és Szomor Istvánt. A Múzeumból már ismert kamarazenét játszó vonósnégyes ezúttal könnyedebb vizekre evezett, mert filmdalokkal szórakoztatta a közönséget, de mindenki maradt hangszerénél: Hoffman Ágnes és Szomorné Budai Mariann hegedűn, Molnár János brácsán és Szomor István csellón játszotta el a sikerfilmek zenéjét, amit a kivetítőn képekben is követhetett a közönség, a zeneszámok alatt.
Az együttes öt blokkban tolmácsolta a filmek fülbemászó melódiáit. Az első a mesék világába, amelyben Pinoccio, Aladdin és az Óz, a csodák csodája elevenedett meg. A második blokkban régi filmek zenéit hallhattuk, elsőként egy Charlie Chaplin filmből Scott Joplin regtime, majd két másik régi film muzsikája csendült fel. A harmadik blokk Zeffirelli rendezte Rómeó és Júlia történetének dallami, a szerző Nino Rota, amit a Hegedűs a háztetőn és a Jákob rabbi kalandjai követett. A negyedik blokk a 11 Oscar-díjas Titanic, melynek zeneszerzője James Horner, aki mind a zenei, mind a dal Oscarját átvehette a film zenéjéért. Hallhattuk Ennio Morricone művét A profi című francia krimiből. A blokk Alan Silvestri zenéjével zárt, a Forres Gump című filmből. Az ötödik rész a Magas szőke férfi felemás cipőben, majd Coppola ikonikus filmje a Keresztapa, vagyis ismét Nino Rota zenéje csendült fel. Végül Thomas Newman zeneszerzőtől az Egy asszony illata című filmből tangó dallama zárta az estét.
Az együttes, mint eddig mindig magas színvonalon játszott, sajnos a külső mikrofonok, amelyeket a hangszerekre illesztettek a szél hangját is felerősítve közvetítették.
Az eső a negyedik blokk közepén kezdett szemerkélni, de megkímélte a közönséget, mert hamar abbamaradt, egészen az előadás végéig.
Szép este volt!
A fotókat készítette: Babák Zoltán.
