Menu
in , ,

Elhúzták a közönség nótáját

Westergám Miklós és a Szarvasi Rezesbanda a színpadon

Két órán keresztül szólt a muzsika tegnap este a vízi színház színpadán. A szarvasi rezesbanda magyar, német és szlovák dallamokkal, Westergám Miklós pedig a tárogató csodálatos hangjával szórakoztatta a közönséget.

A bevezetőben Csasztvan András emlékeztetett arra, hogy az idei Cervinus Fesztivál keretében az elmúlt napokban szerepet kapott már az irodalom, a tánc, a tangóharmonika, s volt felolvasó est is. Ami pedig a rezesbandát illeti, Csasztvan András az ő muzsikájukhoz néhány személyes történettel igyekezett kedvet csinálni. Mint mondta, gyermekkorában a tanyai lakodalmak elmaradhatatlan szereplői voltak a násznépet mulattató muzsikusok.

Laurik László, a Szarvasi Rezesbanda szakmai vezetője röviden visszatekintett az együttes múltjára, majd a „húrok közé csaptak”. Bemutatkozásként szlovák dallamokat játszottak. Felcsendült például egy régi, tipikusan a tanyai élethez kapcsolódó dal is: Kihajtom a libám a rétre. Szó szerint felcsendült, mivel a kilenctagú zenekar előbb eljátszotta, majd el is énekelte.

Vendégként Westergám Miklós kalocsai tágoratóművész is részese volt az estnek, s alaposan kivette részét a közönség szórakoztatásából. Muzsikált, énekelt, verset mondott sőt még tánctudásából is adott némi ízelítőt. Sok érdekességet tudhattunk meg tőle hangszere történetéről. Például azt, hogy a tárogató a Rákóczi-szabadságharc idején élte virágkorát. Éles hangja miatt ezzel üzentek egymásnak a csapatok. A szabadságharc után az osztrákok az összes hangszert összegyűjtötték és elégették. Csak a XX. század elején kezdett újra visszatérni a hazai zenei életbe, de ma is csak alig százan tudnak ezen a hangszeren játszani.

Westergám Miklós fellépése egyfajta zenés történelemórának is nevezhető. Felcsendültek az „Elindultam szép hazámból”, a „Hazám, hazám” dallamai, s egy vers, amely nagyon sokat mond azoknak, akik az 1920-tól a II. Világháborúig tartó időszakban jártak iskolába. Ekkor ugyanis minden reggel egy költeménnyel, nevezetesen Papp-Váry Elemérné (Sziklay Szeréna): Hitvallás című versével kezdődött a tanítás a csonka Magyarország iskoláiban. A vers kezdő sorai bizonyára mindannyiunk számára ismerősek:

„Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában,
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában.”

A rezesbanda programjában a polkától a walzeren át a lakodalmas dallamokig sok minden szerepelt. Az este katonai toborzókkal zárult.

A fotókat Berec Zsolt készítette.

Leave a Reply

Exit mobile version