Az ökomenza nem utópia – ezt állítja a Greenpeace Magyarország. Ennek alátámasztására a szarvasi gyermekétkeztetési modellre hívja fel a figyelmet, ahol a menzakoszt alapanyagainak közel fele helyi termelőktől, részben ökogazdaságból származik. Hangsúlyozzák, mivel a gyermekek a legérzékenyebbek az élelmiszerekben található növényvédőszer-maradványokra, ezért számukra különösen fontos, hogy egészséges alapanyagokból készült ételt egyenek. Ennek részeként a mintául szolgáló önkormányzat, a helyi gyermekélelmezés szakemberei, a biogazdaság vezetője és az érintett oktatási intézmények bevonásával október 16-án a településen egy kerekasztal beszélgetésre került sor.
Rodics Katalin, a Greenpeace agrárkampány felelőse elmondta, a világban ma is közel egymilliárd ember – köztük nagyon sok gyermek – éhezik. A probléma megoldását a közelmúltig a nagyüzemi gazdasági termelésben látták. A FAO (Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete) szakemberei azonban ennek ellenkezőjét bizonyították be. Úgy vélik, a vegyszerek tönkreteszik a talajt, az élővilágot, és kedvezőtlenül hatnak az egészségre is. Az ENSZ tanulmányok megerősítették, hogy 2050-re mintegy 9 milliárd embert lehetne etetni ökológiai módszerekkel. Ennek alapvető feltétele, hogy minél többen álljanak át a tudásalapú mezőgazdaságra, csökkenjen a kidobott élelmiszer mennyisége, és kevesebb nagyüzemi állattartásból származó húst fogyasszunk.
– 2016-ban jelent meg az Európai Parlament tudományos szolgálatának a jelentése, ami igazolta, hogy a gyermekek IQ szintje csökken bizonyos rovarölő szerek miatt. Ezek ugyanis idegmérgek, átjutnak a méhlepényen, belekerülnek a magzatba, szoptatás alatt az anyatejen keresztül, ill. később a nem biogazdaságból származó zöldségek fogyasztása közben. A következményük többek között figyelemzavar, hiperaktivitás, ételallergia, ezért úgy éreztük, hogy nekünk is lépnünk kell – tárta fel a program hátterét a környezetvédő szervezet szakembere.
Az ökomenza programot év elején indították el, abból a célból, hogy minél több óvódában, iskolában kerüljön helyben termelt, ökogazdaságokból származó élelmiszer az asztalra. Ebben a kampányban állítják követendő példaként előtérbe a szarvasi modellt.
Babák Mihály polgármester emlékeztetett, Szarvas egykori lelkész-tanítója, Tessedik Sámuel már 250-300 évvel ezelőtt felismerte a zöldség és gyümölcstermesztés fontosságát. Ebből nőtte ki magát a későbbiekben a kutatás és az agrároktatás. Emellett Békés megyét az ország éléskamrájaként is emlegetik, ami a mezőgazdaság jelentőségére utal. Ez a szemlélet áthatja az oktatást, az itt élő szakemberek, civilek és családok gondolkodását is.
– Nekünk nagyon fontosak a gyerekek. A családi háttér és a lakhatás után meghatározó a testi, szellemi és a lelki fejlődés, és mindent megteszünk ennek érdekében. Úgy gondolom, hogy egy olyan generációt nevelünk, amely ismeri, tiszteli és védi a természetet – fogalmazta meg.
Rónyai Ágnes, a Szarvasi Gyermekélelmezési Nonprofit Kft. ügyvezető-igazgatója rámutatott, naponta 1200 adag ételt készítenek. Nincs könnyű dolguk, hiszen amellett, hogy a kőkemény előírásoknak meg kell felelniük, fontos számukra az is, hogy a gyerekek megegyék az asztalra kerülő ételt. A minta menza 2012-es bevezetése óta azt látják, hogy sikerült előrelépniük az egészséges ételek terén, és a szülőkkel, pedagógusokkal történő folyamatos beszélgetések révén elérték, hogy kevesebb az ételhulladék is.
A Benka Gyula Evangélikus Általános Iskolában ez utóbbit úgy segítik elő, hogy az asztal közepére helyezett közös tálból szednek a gyerekek. Molnár Istvánné igazgatónő ezzel együtt úgy látja, az intézményben bevált gyakorlatot nem minden esetben követik a családok. A szülők, nagyszülők hajlamosak a gyerekek kedvében járni, és a nem feltétlen egészséges kedvenceiket készítik el számukra. A pedagógusok éppen ezért olykor nagy küzdelmet vívnak, hogy az óvódások, általános iskolások megkóstoljanak egy-egy ételt. Tovább nehezíti a helyzetet az otthonról kapott zsebpénz, amit a diákok gyakran gyorsételekre, édességekre költenek el. A megoldást ennek az összegnek a lecsökkentésében, ill. az egészséges életmódre nevelésben látja, amivel ez a tendencia némileg megváltoztatható lenne.
Szántosi Attila, a BioHungarikum Kft. kereskedelmi igazgatója tájékoztatott, a cég 22 éve bio mezőgazdasági termeléssel foglalkozik, 15 éve pedig a feldolgozott bio zöldségek és gyümölcsök felé fordult. Néhány éve az önkormányzat kérésére kapcsolódott be a közétkeztetésbe, és járul hozzá a gyerekek egészséges fejlődéséhez. Úgy véli, a komolyabb változás alappillérei a kormányzati szándék és helyi szinten az érintett felek összefogása, amire jó példa Szarvas.
A pódiumbeszélgetést követően a Greenpeace Magyarország szakemberei ellátogattak a Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola menzájára, ahol gyakorlati tapasztalatokat gyűjtöttek, és maguk is megkóstolták az aznapi ebédet.
