Kapcsolódva a jeles naphoz másodízben tartottak Víztudományi Nemzetközi Konferenciát a Szent István Egyetem szarvasi campusán. A rendezvényen szó esett a szakterület aktualitásairól, többek között a fenntartható édesvízi akvakultúráról, a vízszennyezésről és a vízgazdálkodás perspektíváiról is.
Dr. Palkovics László rektor köszöntőjében örömét fejezte ki, hogy számos intézmény képviselteti magát a rendezvényen, akik dolgoznak a témában. Mindehhez a település kiváló alapokkal rendelkezik, hiszen az itt működő főiskola és a NAIK-HAKI kutatóintézet garantálják, hogy az oktatás és a kutatás összefonódjon.
Dr. Futó Zoltán dékán emlékeztetett, a víz világnapját 26 éve ünnepeljük. Akkoriban segélykiáltásnak szánták a megalapítását azok megsegítésére, akik vízhiányos területen élnek. Ez ma kb. 200-300 millió embert érint, de sokkal több azoknak a száma, akik életében a mezőgazdaság, az állattenyésztés vagy az élelmiszer-termelés jelen van. Fontos, hogy a megváltozott világ feltételeit követve visszatartsuk a vizet, és minél jobban hasznosítsuk. Legfőbb cél, hogy 2030-ra mindenki számára elérhetővé váljon az egészséges ivóvíz. Ennek megvalósításában a mezőgazdaság kulcsfontosságú szerepet játszik.
– Öntözésfejlesztést megfelelően művelt, kvalifikált szakemberek nélkül nagyon nehéz megvalósítani. Az egyetem nyolc kara valamilyen módon mind érintett a víztudományokban. Mi vállaljuk annak a szakembergárdának a képzését, aki meg fogja oldani Magyarországon az öntözés kérdését – nyomatékosította.
Hozzátette, az oktatást Szarvason – egyre bővülő infrastrukturális feltételekkel – a kutatás egészíti ki, amelyek együttesen komoly potenciált jelentenek.
Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára beszélt arról, hogy a kormányzat milyen lépéseket tett annak érdekében, hogy az öntözés lehetőségéhez a jövőben minél többen hozzáférjenek. A számokról szólva elmondta, ma a magyar termőföld körülbelül két százalékát öntözik, de ennél sokkal nagyobb igény mutatkozik rá. Az Agrárgazdasági Kamara által készített felmérés szerint a gazdálkodók mintegy 266 ezer hektáron ruháznának be az öntözésfejlesztésbe. Az eredmény jelentős mértékben befolyásolta a megkezdett kormányzati utat.
Hangsúlyozta, szeretnék az öntözhető területek számát 2024-ig 100 ezer hektárral növelni. Ehhez a következő tíz évben évente 17 milliárd forintnyi fejlesztési forrást biztosítanak, 104 projekt formájában. A részletekről szólva elmondta, az öntözni kívánt területek 46%-a Hajú-Bihar megyében, 14%-ben Békés megyében, további 10-10,5% pedig Jász-Nagykun-Szolnok megyében találhatók.
Aláhúzta, szükség van továbbá a vízjogi engedélyezés egyszerűsítésére és az önkéntes termelői öntözési közösségek ösztönzésére. A gazdálkodók beruházásait segítik a Vidékfejlesztési Program pályázatai is. Jelenleg 19 pályázat van nyitva, 303 milliárd forint keretösszeggel.
Úgy véli, a mezőgazdaság és a vízgazdálkodás összehangolt működése képes a klímaváltozás hatásait mérsékelni, és megtartani a vidéket a mezőgazdasági termelés számára. Közös érdekünk az is, hogy az oktatás, a tudomány és a kutatás eredményeit minél szélesebb körben tudjuk hasznosítani.
A konferencia második felében szó esett az édesvízi akvakultúráról, a vizek műanyag szennyezéséről, ill. a részvevők történeti áttekintést kaphattak a vízgazdálkodás múltjáról is.
