Menu
in , ,

Elkezdődött a kilencedik nyári évad a Vízi Színházban

Fotó: Lipták Szabolcs • A-Team

Június 14-én elkezdődött a 67 napig tartó színházfolyam, amely minden estére tartogat meglepetéseket. (Remélhetőleg az idő kegyes lesz a nézőkhöz is, a fellépőkhöz is.)

Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár, Seregi Zoltán a Jókai Színház igazgatója, a Vízi Színház művészeti vezetője, dr. Szabó Károlyné a Magyar Teátrumi Társaság ügyvezetője, Domokos László az ÁSZ igazgatója, Szarvas Város korábbi országgyűlési képviselője, Babák Mihály Szarvas Város polgármestere és Csasztvan András a Cervinus Teátrum igazgatója volt jelen a színpadon.

Babák Mihály köszöntötte a közönséget és a színpadon állókat, elmondta, a színház összefogással működik, amelyet a Magyar Teátrumi Társaság, a Békéscsabai Jókai Színház és a Cervinus Teátrum működtet. A Város polgármestere Domokos László kilenc éve elhangzott szavait idézte, miszerint a kultúrára költeni kell, mert az élet fontos értéke. Fekete Péternek megköszönte, hogy a mai napig szívén viseli a Vízi Színház sorsát.

Fekete Péter Kultúráért felelős államtitkár, az Emberi Erőforrás Miniszterének köszönetét tolmácsolta Szarvasnak, mert olyan kultúrát működtet, amely messze túlhaladott a város, sőt a megye határain is. Elmondta, hogy nemrégen a V4-ek kulturális minisztereinek megbeszélésén büszkén számolt be arról a példáról, amelyet Békés megye, Békéscsaba és Szarvas megvalósított. A 300 éve ide települt szlovák gyökerű, szlovák kultúrájú lakosság, az itt élő magyar gyökerű, magyar kultúrájú lakosság egymás tisztelete, egymás kultúrájának elfogadása, és nagy-nagy szeretetben való együtt élése, együtt létezése jellemez. A beszámoló hírét mindhárom miniszter elvitte magával, és úgy érezte komolyan, és mélyen megérintette mindhármukat.

A mai este, a mai nyitó előadás – folytatta Fekete Péter – egy picit ennek adózik. Kultúráért felelős államtitkárként rendkívül büszke arra, hogy egy olyan Vízi Színházat tart fenn a város, amely nem csak a szórakozásról, nem csak a táncról, nem csak a könnyedségről, de a lelkek megérintéséről is szól.

Csasztvan András is a hármas összefogást emelte ki köszöntőjében.

Domokos László köszöntötte a közönséget, és megnyitotta IX. évadot!

Seregi Zoltán a darabról beszélt, igazgatóként, és rendezőként, amely hite szerint nem csak Csabáról szól, hanem egész Békés megyéről. Reméli, hogy a szarvasi nézők lelkét is megérinti a történet.

Szabó Károlyné a MTT ügyvezető igazgatója szép, tartalmas estéket kívánva elmondta, örömmel, szeretettel szervezik meg minden évben a Szarvai Vízi Színház programját. Esőmentes estéket kíván a nyárra.

Kezdődjék a varázslat! – mondta Babák Mihály a hivatalos megnyitó utolsó mondataként.

A színház a VIII. Magyar Teátrum Nyári Fesztiválja első versenyprogramjával nyitotta kapuit, amely a Békéscsabai Jókai Színház Szente Béla Szárnyad árnyékában című történelmi játéka volt Seregi Zoltán rendezésében. A darab Békéscsaba 300. évfordulójára készült, ősbemutatója 2019. január 18-án volt, és nagyon nagy sikerrel játszották Békéscsabán. Amiért Szarvast is érdekelheti a mű az az, hogy a történet 1717-ben Hont vármegyében Csallon faluban kezdődik, ahonnan elindulnak egy Csaba nevű helyre, ahol „hatalmas gazdátlan földek vannak, ahol sokkal jobban meg tudnának élni az emberek, „csak el kell odáig jutni”. Ez a Csaba nevű hely, ahol a katolikusok, a reformátusok, az evangélikusok, a magyarok és a tótok békességben megélnek egymás mellett. Hárman úgy döntenek, elindulnak felkutatni az álmok földjét.”- írja a szinopszis. A darab két évet mutat meg.

Az első kép Csallon faluba visz, ahol Jakub Volent / Bálint Jakab (Tege Antal) lányának, Markának (Földesi Ágnes Villő) a lánykérésébe csöppen a néző. Marka Oravecz Pavellel (Balázs Csongor) szeretné összekötni az életét. Jakub Volent, hallotta, hogy „Koni” – Lovász Tamás / Konocsek Tomás (Csomós Lajos), a részeges lelkész egy Csaba nevű helyről beszélt, ahol akár templomot is építhetnének maguknak az evangélikus hívő emberek.

Hárman indulnak el felkutatni az „álmok földjét”. Bálint Jakab (Tege Antal), Gyurkovics Mihály /Jan Szekera (Koleszár Bazil Péter) és Dunaj János / Pavel Duna (Gerner Csaba). Visszatérve úgy döntenek, elhagyják szülőföldjüket, és Csabára költöznek. Jakab felesége Doriska (Fehér Tímea) szelíden próbálja férjét lebeszélni az útról, hiszen Marka vőlegénye nem mehet, mert apja maradni akar és a fiúnak az apja mellett a helye, de a férje menni akar. Mielőtt elindulnak Marka és Pavel a csillagos ég alatt örök hűséget fogadnak egymásnak.

Tanúi lehetünk a helyiek és a „jövevények” vitájától sem mentes mindennapjainak. Süvekné, csabai özvegyasszony (Kovács Edit Jászay Mari-díjas) beleszeret Dunaj Jánosba, Süvekné fia Péter (Józsa Bence), pedig beleszeret Markába, aki közben megszüli gyermekét. Pavel végre megérkezik, de katonaszökevény lett. Süvekné és János is egymásra talál. Pavel és Péter is kibékül. Eközben a csabaiak és a tótok is békét, barátságot kötnek, mert nem a gyűlölködés a fontos, hanem a szeretet, az összetartozás, az egymás-mellett élés sokkal fontosabb.

Tege Antal Bálint Jakabja okos, megfontolt, heves, ami látszólag ellentmondó, de lánya miatt válik hevessé, tökéletes alakítás a színművésztől, ahogyan Fehér Tímea Doriskája is tökéletes. Igazi anya, igazi családot összetartó nő. Nagyon szép gondolat és jelenet, amikor Bálint Jakab földet visz Csabára, ott szétszórja, hogy hazai földön járjanak. Felesége vizet visz a Belanka folyóból, amit a kútba öntenek, hogy az otthoni vizet igyák. (A házaspár sokat sétált a folyóparton, amikor lányukat várták.)

Földesi Áginak lehetősége volt több arcát megmutatni Markaként, a szerelmes lány, a lányként gyermeket váró nő, kétségbeesett anya, amikor elrabolják gyermekét, majd játékos, testvéri barát Péterrel, aki visszahozza gyermekét, és a végére ismét szerelmes asszony, hiszen megtalálta őt újra Pavel. Földesi Ágnes jól kihasználta lehetőségeit, ő is nagyszerű alakítással játszotta szerepét. (Földesi Ágnes Villő az évad színművésze lett „fiatal tehetség” kategóriában.)

Kovács Edit és Gerner Csaba párosa igazi, életszerű alakítás, a távolságtartás, a de mégis szeretném játéka hiteles, valóságos, remek volt mindkettőjüktől. (Kovács Edit márciusban kapott Jászay Mari-díjat.) Csomós Lajos Lovász Tamása vidám, humoros, kissé pityókás, de ugyanakkor nagyon is komoly lelkésze megint ellentmondásosnak tűnik, de a dráma folyamán csak ez lehetett logikus. Csomós Lajos remek alakítást nyújtott. (Nem véletlenül vette át másodszor a Gálfy Gyűrű-díjat éppen egy hete, ráadásul az évad színésze lett „tapasztalt színművész” kategóriában. Még két nagyszerű főszerepben láthatja a szarvasi közönség a nyár folyamán.)

Gulyás Attila, Balázs Csongor, Komáromi Anett, Nagy Erika, Tomanek Gábor és Hodu József játéka is emlékezetes marad. Az előadás a társulat nagy részének szerepet adott, így most először írom le fájó szívvel, hogy mindenkit nem lehet méltatni, pedig mindenki megérdemelné. 27 + 7 színész, színészhallgató, 8 táncos, akik a Balassi Táncegyüttes tagjai és 5 fős élőzenekar tette teljessé a látványt, és a hangzást. (A hangosítással voltak gondok előadás közben.)

Szente Béla drámája méltó emléket állított a tót ajkúak betelepedéséről, otthonra találásáról, a befogadásról, az elfogadásról. Seregi Zoltán rendezése a szeretetet, a megbékélést állította középpontba, ami a mai világban nagyon fontos üzenet. Mindezt kiváló színészi játékokkal, kellő humorral, élőzenével, profi táncosokkal emelte magasba. A díszlet- és jelmezterveket Juhász Katalin készítette. A korrepetitor Galambos Hajnalka, a zenei vezető Rázga Áron, a koreográfiát ifj. Mlinár Pál készítette. A rendező asszisztense Kiss Kata volt.

Az előadás végén a tűzijáték kicsit hamar jött, a közönség még ünnepelte volna a színészeket a színpadon.

Galambos Edit

Fotó: Lipták Szabolcs (A-Team)

Exit mobile version