Menu
in

Csaba napján kiállítással ünnepelt Csabacsűd

Szombaton, Csaba napján rendezték meg Csabacsűd falunapját, amire a megyei és járási elöljárók, környékbeli polgármesterek mellett eljött Csata község első embere, Csákvári Marian is.

Elsőként Molnár József köszöntötte a nap elől a sátrak alatt és a fák árnyékában menedéket keresőket, jó szórakozást, eredményes versenyzést kívánt a résztvevőknek.

Zalai Mihály, a Békés Megyei Közgyűlés elnöke mindig szívesen jön Csabacsűdre, mert mint fogalmazott, véleménye szerint talán ez a megye egyik legszebb és legrendezettebb települése.

– Mindig azt tapasztalom meg, hogy olyan közösségi gondolkodással lehet itt találkozni, ami napról-napra, évről-évre előre viszi a falu ügyeit. Ebben a ciklusban 230 millió forint értékben hat olyan fejlesztést tudtak megvalósítani, ami még magasabb színvonalú szolgáltatásokkal ellátottá teszi ezt a nagyon szép települést – foglalta össze a település szemszögéből az elmúlt ciklus eredményeit.

Takács Árpád kormánymegbízott nevében Gaál Roland, a Szarvasi Járási Hivatal vezetője köszöntötte a megjelenteket.

A polgármesterek labdarúgó tornáját a megyei polgármester-válogatott nyerte.

A főzőverseny első helyén az Ezüst fürjtanya csapata végzett. Őket a Csabacsűdi kiskukták, valamint a V62 kisállattenyésztők csapata követte a dobogón.

Az ilyenkor megszokott főzőverseny és színpadi programok mellett a nap különlegessége volt Varga László fafaragó műveiből nyílt minikiállítás. Az esemény apropóját az adta, hogy a település első népművésze 100 éve született. 86 éves koráig élt jó egészségben, jó humorban. Nagyon jól összetartotta a családot.

A család nagyon nagy izgalommal készültek az eseményre, mert mint Laci bácsi lánya, Krámli Györgyné Varga Márta elárulta, alig van a család tulajdonában pár szobor.

Édesapja 1957-től kezdett faragni, amiből jól meg tudtak élni, hiszen négy gyereket tudott belőle iskoláztatni, emlékezett vissza oldalán édesanyjával, Varga Lászlóné Jelen Judittal, aki augusztus 15-én tölti a 96-ot, ezzel a falu egyik legidősebb embere.

Abban az időben alkotott, amikor Magyarország imázsát alakították ki, az ideérkező külföldiek pedig vásárolták a népművészeti tárgyakat. Nem naív parasztszobrokat készített, mindig igyekezett reálisan ábrázolni a dolgokat. A szöszölős dolgokat édesanyja fejezte be.

– Ha valami nem sikerült jól, akkor az öregapámra, dédapámra rárakatta a hátiputtonyt, és megnézte, hogy néz ki. Elővett egy fatönköt, rárajzolta, hogy hol lesz a fej, majd befogta a gyalupadba, és elkezdte vésni. A végén késsel tisztázta a részleteket – árulta el a műhely titkait lánya.

14 és 20 ezer közötti darab kerülhetett ki a kezei közül. Hobbiból nagyon sok szobrot készített ismerősöknek is, de az önkormányzaton látható címer is az ő munkája.

Exit mobile version