Menu
in ,

Egy napra visszatért a Kádár-rendszer

Fotó: Bencsik Ernő

Fotó: Bencsik Ernő

A mai középszintű vizsgasor két nagy részből állt, amire három órát kaptak a diákok. Az időt belátásuk szerint osztották el a részek között.

Az eduline.hu szerint a témák között a magyarországi népesség, az ipari forradalom is, a magyarországi romák helyzete, a hidegháború is szerepelt, de a Numerus clausus és az azt megelőző vita is helyet kapott.

Az első részében tizenkét, esetenként több részből álló egyszerű, rövid választ igénylő feladatok voltak. Ezek valamilyen forrás, például szöveg, kép, diagram feldolgozását, értelmezését várta a diákoktól.

A második részben esszéfeladatai között téma volt a kereszténység születése, a második világháború és az 1956-os forradalom is. Ezek mindegyikéhez kaptak valamilyen forrást, például szöveget, képet, adatot vagy térképet segítségképpen.

88-an írtak ma közép– és öten emeltszintű érettségit történelemből a Vajdában. Ismét megkérdeztünk vajdás diákokat, kinek hogy sikerült, illetve Molnár Béla tanár urat, szerinte milyen volt a tételsor.

Hankó Gergely a családi hagyományoknak megfelelően agrár, Hegedűs Dorina mérnöki pályára készül. Seregélyes Viktória a BME-VIK mérnökinformatikus szakára jelentkezett.

Gergő még hozzá tette, hogy hiányozni fognak a történelem órák Béla bá’-val.

Milyen nehézségi fokúnak ítéled az idei tételsort?

Gergő: Én személy szerint egész barátinak gondolom, ahhoz képest mennyire izgultam miatta.

Dorina: Nekem nem az erősségem a történelem, de még én is egész jól elboldogultam vele.

Viki: Szerintem a teszt az előző évekhez képest nehezebb volt, de az esszé feladatoknak nagyon örültem. Károly Róbert évek óta nem volt esszé téma, így az idei érettségin várható volt, hogy vele kapcsolatos lesz az egyik hosszú esszé. Tanárunk is figyelmeztetett erre, ezért jól felkészültem a témából.

Mi volt a legfogósabb?

Gergő: Talán az első rész kérdései. Nagyon figyelnem kellett rá, mivel már fáradtan kezdem neki.

Dorina: Szerintem az első feladatlapon voltak nehezebb kérdések, például az ipari forradalommal kapcsolatosak.

Viki: A tesztkérdések között több forrás szerepelt, amelyekhez feleletválasztós, illetve kifejtős feladatok is tartoztak. Történelem érettségin ezek a feladatok a legnehezebbek, de kellő odafigyeléssel ezeket is meg lehet oldani.

Minden évben folynak a találgatások, hogy lesz-e, és ha igen, akkor milyen, a közelmúlt történelméhez kapcsolódó kérdés várható a tételek között. Mit vártál, és a várakozásodhoz képest bejött-e a Kádár-korhoz kapcsolódó kérdés? Hogy sikerült?

Gergő: Az ipari forradalommal, a földrajzi felfedezésekkel, és a céhvel kapcsolatos kérdésekben biztos voltam. Béla bá’ javasolta Kádárt, Károly Róbertet és Mátyás király gazdaság politikáját átolvasni, amibe én teljesen megbíztam, ezért nagyon bejött az a rész, és nagyon hálás is vagyok miatta.

Dorina: Különösebb problémám szerencsére nem akadt a Kádár-korhoz kapcsolódó résszel. Összességében úgy érzem minden tőlem telhetőt megtettem.

Viki: Az előző sorok megoldásánál azt tapasztaltam, hogy a kérdések között vagy Kádár Jánossal, vagy Rákosi Mátyással, vagy pedig a rendszerváltással kapcsolatos kérdések mindig előfordulnak. A Kádár-korhoz kapcsolódó rész leginkább a feladat típusa miatt tetszett. Bár volt olyan része a feladatsornak, amire nem tudtam válaszolni, összességében úgy érzem, jól sikerült a történelem érettségim.

Molnár Béla szaktanárként a mai középszintű feladatsort az alábbiakban értékelte:

Egyszerű rövid választ igénylő feladatok: A feladatlap „teszt” részét jól összeállítottnak tartom, amelyben a szövegértés, ábra és kép elemzés mellett a „fejben hozott” tanult tudáselemek is szerepet kapnak. A kikérdezhető témák középszinten igazán jól körül határolhatók, tehát meglepő dolgok nem kerülhetnek elő így volt ez most is.

A feladatok egy részéhez hosszú források tartoztak, amelyek a gyengébb szövegértéssel rendelkezőknek gondot jelenthettek.

A felületes tudással rendelkezőkön a tanult tudás elemek hiánya biztos kifogott a 7. komplex tesztfeladatban, mert konkrét évszám és személy kimondását igényli (1868, Eötvös József ), vagy a 9. feladatban a numerus clausus felismerése és beírása stb. Az ilyen zárt végű kérdésekben elveszített pontok mellett persze lehet rosszul értelmezni, figyelmetlenül elolvasni a kérdést.

Pl. a 11. Kádár rendszerről szóló első (karikatúra) feladatban van önmagában jó állítás, de a karikatúrából nem az a megoldás következik.

Tanárként igényesen összeállított feladatsornak tartom, de ezzel a tanulók nem biztos, hogy egyetértenek. Valóban lehet a korábbi feladatsorokban könnyebb feladatokat is találni.

Szöveges kifejtendő feladatok: Az októberi esszéket is kedvezőnek találtam, most is hasonló a véleményem. Az esszéket párban kell választani, ami néha olyan megoldására kényszeríti a tanulót, amit nem szeretne megoldani, de most elég kedvező volt a kínálat.
Az egyik választási lehetőségnél a hosszú esszé Károly Róbert, ami valóságos ajándék, aki készült. Diákjaimmal erre nagyon számítottunk. Ehhez Németország területi gyarapodását kellett kifejteni a 30-as években. Ha valaki megtalálta az atlaszban az ezt feldolgozó térképet akkor már nagy baj nem lehet. Persze ehhez egy két mondatban meg kellett fogalmazni a náci Németország külpolitikai céljait.

A másik hosszú esszé az 1956-os forradalom kitörése és eseménytörténete okt. 28-ig. Az új érettségi szabályok (2017 május) óta már előfordult. A kérdés megfogalmazása olyan, hogy rejtett nehézségeket nem tartogat. Ha valaki ezt választotta, tudását tematikus térképlapok támogatják az atlaszban, melyek nagyon sokat segítenek. Ehhez a kereszténység társult olyan megfogalmazásban (fő tanítások), amit, akik készültek könnyen megoldanak.

A kifejtendő feladatokat (is) jónak tartom, egy középszintre készülő diák szerintem ilyenre számít.

Köszönjük Gergőnek, Dorinának, Vikinek, és természetesen Molnár Béla tanár úrnak, valamint Mészáros Tünde igazgatóhelyettesnek a cikkünk elkészítéséhez nyújtott segítséget, időráfordítást.

Exit mobile version