Menu
in ,

Megváltó anyai szeretet

Felolvasószínház a Cervinusban

Felolvasószínház a Cervinusban (Fotó: Babák Zoltán)

Vasárnap délután a Cervinus Teátrumban az évad első felolvasószínházának lehetett részese az, aki elfogadta a színház meghívását és jegyet váltott az előadásra. A felolvasók általában kortárs szerzők művei, és sokszor ismerhetünk meg szlovák írók műveit, hiszen a Cervinus Teátrum szlovák nyelvű színház is. Ezúttal Július Barč-Ivan ANYA (Matka) című drámáját láthattuk Dávid Teréz fordításában és Dósa Zsuzsa rendezésében.

A szerző nem más, mint a televízióban a pandémia alatt a teátrum által felvett felolvasó, a Ketten című dráma szerzője, aki elsősorban filmekhez ír szövegkönyvet, de ha színpadra születik alkotás, akkor drámáiban kis közösségekről ír – hallhattuk dr. Dósa Zsuzsa művészeti igazgatótól. A látott két dráma valóban nagyon jó karaktereket mutatott meg, ahol minden szereplő fontos. És mind a két mű – a Ketten és az Anya – is tele van feszültséggel, döbbenetes fordulatokkal, olyan mondatokkal, ami szíven üti a nézőközönséget. Nagyon jól megírt figurák vannak, amit a színészek briliánsan játszanak.

A történet egy kis bányászfaluban játszódik, ahol szegénységben él az Anya (Anna) – Jónás Gabriella – nagyobb fiával, Janóval – Timkó János. Kisebb gyermeke, Paló – Boronyák Gergely – Amerikában dolgozik, ahogy kiderül, Janó szinte elüldözte testvérét. Apai örökségét egy hajójeggyel és némi pénzzel váltotta meg. Az Anya megérzései (látomásai) mindig beigazolódnak, amiért a faluban nem népszerű. Ezek a látomások végig jelen vannak a darab folyamán, jelentőségük van. Szomszédasszonya (Mari) – Dósa Zsuzsa – néha benéz hozzá, igazából hiszi is nem is Anna látomásáról szóló mendemondákat, nem ellenséges, de tudni szeretné, ha történni fog valami. Janó apjára ütött, nincsennek barátai, magának való, különc, erős és kemény, talán durva férfi. Testvéri szeretet nincsen benne, csak a darab végén jön rá az érzés erejére. Paló az édesanyjára hasonlít. Jóindulatú, zárkózott, nem érti, miért neki kell mindig engedni, lemondani, szeretet van benne nem csak édesanyja, de Janó iránt is. Mindig megteszi, amit anyja kér tőle. Paló négy év után hazatér, de Anna ezt tudta, megérezte. Paló Édesanyjának egy imádságos könyvet, Janónak egy szép kést hozott. Megszűnt a munkája, ezért tért vissza. A két fiú összezördül, Janó félti örökségét, de Paló nem akar elvenni semmit – talán egy valamit kivéve, Katát – Szemerédi Bernadett. A lány szerette, és most is szereti Palót, de a férfi visszaadta neki szabadságát. Bár Paló érzései sem múltak el Kata iránt. Most Janó szeretné megkapni, hiszen a lány gazdag. Az Anya tudja, hogy két fia nem fog megbékélni, bár mindent megtesz ennek érdekében. Anna próbálja elküldeni kisebbik gyermekét, de a szerelem közbeszól, Paló marad Kata miatt. Anna elküldi Palót, azzal, hogy az anyai öröksége Janóé, Paló menjen el a házból. Mindez csak azért történik, hogy Janó ne ölje meg testvérét. Anna kisebbik fiát védi, és persze Janót is.

Paló és Kata házasságra készül, elmennek Annához, aki tudja, véget kell vetni az ellenségeskedésnek és borzalmas dologra készül. Terve sikerül, mert a két fiú kibékül, és Janó életében először felelősséget vállal tettéért. „Téged megtanított tűrni. Engem csak egy vihar rázhat meg. Megyek Anyám. Keresek valakit, aki felszabadítja a lelkemet.” – mondja Janó a dráma végén.

Megrázó élményben volt részünk! Olyan átéléssel, olyan erős színészi játékot láttunk minden művésztől, ami egy döbbenetes előadást eredményezett. Elsősorba Jónás Gabitól, aki az Anya szerepében mindkét fiát feltétel nélkül szereti, és hisz abban, hogy jó testvérek lehetnek. Olyan lépésre szánja el magát, ami mindkét fiát meglepi, és gyermekei csak a darab végén értik meg mit miért tett. Gabi az előtérben, játszotta végig a drámát, olyan átéléssel, ami összeszorította a közönség szívét, lelkét. Timkó János Janó szerepében hihetően, megrendítően alakította a nagyobb fiú szerepét, akinek csak a végén nyílik ki a szeme, és döbben rá mit is akart az édesanyja. János arcjátéka is, mindent elmondott Janó érzelmeiről, belső feszültségeiről, néha félelmetes, néha döbbenetes, de tökéletes játék. Boronyák Gerely Paló szerepében az édesanyját szerető, tisztelő fiúként fogadja el anyja döntéseit, bár nem érti, igazából ő is csak a végén döbben rá édesanyja mondatainak az értelmére. Képes lenne Janó helyett vállalni a felelősséget, de ezt Janó nem fogadhatja el, éppen édesanyja miatt nem, de talán saját maga miatt sem. Gergő játékában a befelé forduló fiú minden mozdulata, gesztusa, szeretete jelen volt. Fájdalmasan szépen alakította Paló szerepét. Szemerédi Bernadett Kata alakját, mint mindig nagy átéléssel játszotta, arcán a fájdalom, a kétség, a szerelem jelen volt. Dósa Zsuzsa Szomszédasszonyként a rácsodálkozás, a kíváncsiság, a tisztelet, a fiát féltő Anya érzéseit mutatta meg.

Nagyon megdöbbentő előadást láthatott a közönség, a téma, a színészi játék lenyűgözött, a katarzis megszületett! Dósa Zsuzsa darabválasztásai nagyon jók, hiszen ilyen művekre is szükség van. Ezek a felolvasószínházi előadások egyre erősebb darabválasztással, egyre nagyszerűbb színészi játékkal minden esetben robbannak – így volt ez vasárnap este is. Felolvasószínházat láttunk, a színészek kezében szövegkönyv volt, mégis igazi színdarab elevenedett meg, hiszen mint mindig, a színészek ezer fokon égve igazi játékot mutattak meg a közönségnek.

Az este végén a közönség közül Medgyesi Györgyi két jegyet nyert a Sors bolondjai keddi előadására.

Galambos Edit

A fotót Babák Zoltán készítette.

Exit mobile version