Menu
in ,

Őszi sírgondozás az Ótemetőben

A szarvasi Vajda Péter Evangélikus Gimnáziumban már több évtizedes hagyomány a tanársírok gondozása. Ebben az évben is halottak napja közeledtével ellátogatnak a tanulók az Ótemetőbe a gimnázium egykori tanárainak síremlékeihez. Az október végi gyönyörű, napos időjárás még nagyobb kedvet adott a munkához. Miközben a tanulók letisztították a sírokat, elhelyezték a koszorúkat és a mécseseket, a fejfákon lévő neveket és évszámokat olvasgatva magával ragadta jónéhányukat ennek a közel 220 éves gimnáziumnak a szellemisége.

Az iskola tanárainak életútját felelevenítő sorozatunkban most Ifj. Nádor Jenő munkásságát mutatjuk be.

Dr. Nádor (Neumann) Jenő (Szarvas, 1889. október 19. – Szarvas, 1975. január 30.): történelem-földrajz szakos gimnáziumi tanár, könyvtáros, igazgató. Édesanyja Koren Emma volt, akit 9 éves korában vesztett el. A Neumann család Würtembergből származik, Magyarország újranépesítése során Aszódra kerültek, mesteremberek voltak, kékfestők. Alsó iskoláit és a főgimnáziumot Szarvason végezte, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsésztudományi Karán történelem-földrajz szakon szerzett tanári oklevelet, 1912-ben pedig történelemből bölcsészdoktori címet. A Szarvasi Ágostai Hitvallású Evangélikus Gimnáziumban kapott állást 1912-ben. Szaktárgyai mellett szükség esetén vallástant, magyart, természetrajzot, testnevelést, görögöt és filozófiát is tanított. 1939. szeptember 1-től igazgató lett.

Tanári és igazgató tevékenysége mellett kedves szaktárgyában, a történelemben fejtett ki kutatói tevékenységet. 1922-ben Szarvas újratelepítésének 200. évfordulója alkalmából az elöljáróság megbízásából megírta Szarvas nagyközség történetét. Ezt követően érdeklődése Tessedik Sámuel munkássága felé fordult. Megírta szeretett iskolájának történetét is A szarvasi ágostai hitvallású evangélikus Vajda Péter Gimnázium története címmel. Tanári, igazgatói, történészeti munkáján kívül tudományos előadásokat is tartott az MTA megbízásából.

Dr. Nádor Jenő aktív részese volt nem csak az iskolájának, hanem az egyháznak, városának is. A békési evangélikus egyházmegye levéltárosa; a szarvasi evangélikus egyházközség képviselő-testületének tagja volt. A szarvasi községi képviselő-testület, a Szarvasi Hitelbank felügyelőbizottsága, a szarvasi községi iskolaszék és a község színügyi bizottsága is a tagjai közt tudhatta. 1941-től elnöke volt a Magyar Vöröskereszt Szarvasi Fiókjának és a Bajtársi Szolgálat és Hadigondozó Szövetségnek, 1945-től a Magyar Pedagógusok Szakszervezete szarvasi járási elnöke. 1946-ban az Országos Evangélikus Tanáregyesület tankönyvi bizottságának a tagja.

 Emellett a könyvtár őreként rendezte a gimnázium 30 000 kötetet is meghaladó könyvtárát, elkészítette annak jegyzékét, a híres, máig használt Nádor-jegyzéket.

Megjelent írásaiban élvezhetjük stílusérzékét, ahogy ébren tudja tartani a célközönség figyelmét: Szarvas Nagyközség története (1922), Tessedik Sámuel élete és munkája (1936), Tessedik Sámuel, az ország papja Szarvason (1940), Tessedik Sámuel a hitszónok és tanár (1941), A magyar falumunka megalapítása (1942), Szarvasi Vajda Péter Gimnázium története (1934), A szarvasi Vajda Péter Gimnázium könyvtárának címjegyzéke (1930-as évek), Szarvas 1848-ban (1962).

1958-ban előadást tartott a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának.

Feleségével, Kutlik Ilonával, közel 60 évig éltek boldog házasságban. Dr. Nádor Jenő élete 1975. január 30-án ért véget. Végső nyughelyét Tessedik Sámuel és a gimnáziumalapító püspöknek, Hamaljár Márton sírjának szomszédágában találhatjuk az úgynevezett Tessedik sírkertben.

Dr. Laukóné Adamik Edit igh.

Exit mobile version