Menu
in ,

Megérkeztek a Békési betyárok

Boronyák Gergely (Herz Konrád) és Szente Árpád Csaba (Sándor) a Békési betyárok ősbemutatóján 2022. március 12-én

Boronyák Gergely (Herz Konrád) és Szente Árpád Csaba (Sándor) a Békési betyárok ősbemutatóján 2022. március 12-én (Fotó: Babák Zoltán)

Szombaton este mutatta be a Cervinus Teátrum a Békés Megyei Önkormányzat a “Hagyomány, Érték, Közösség Békés megyében” című pályázat támogatásával, Belinszki Zoltán – Szekér Gergő – Varga Viktor Békési betyárok című folk musicaljét, nagyon nagy sikerrel.

A történet 1848 őszén játszódik egy Békés megyei faluban. A falu csárdájában a szép, árva Rózsi (Eva Javorská) a tulajdonos, aki kezét többen szeretnék elnyerni, hiszen Rózsi szépsége, kedvessége is megdobogtatja a férfiak szívét, de a csárda tulajdonlását is jelentené. A falu özvegy bírója, Miklós ’bá (Nádházy Péter), zsarolástól sem riad vissza, de Herz Konrád (Boronyák Gergely), aki osztrák rendőrtiszt, és kémkedni érkezett a faluba, szintén beleszeret a szép csárdáslányba. A falusiak közül Kótya Pista (Kiss Péter Balázs) is vonzalmat érez a lány iránt, akinek szíve azonban Sándorért (Szente Árpád Csaba), a kényszerből betyárrá lett fiatal férfiért dobog. Sándor elhatározza, belép a betyárseregbe, mert Kossuth Lajos amnesztiát ígért a betyároknak, ha beállnak. Sándor így szeretné tiszta lappal feleségül venni Rózsit. Közben Herz Konrád emberit valaki megmérgezte…

„A csárdában a falu népe, magyarok és tótok, okosak és kótyák, szemérmesek és kikapósak adnak színes hátteret a cselekménynek.” – áll a szinopszisban.

Új zenei műfaj született, a szerzők “folk musical”-ként nevezték el. Szekér Gergő zeneszerző Bartók Béla gyűjtéseiből is inspirálódott, de nagyon kellemes, ritmusos, mai hangzású dalokat komponált. Belinszki Zoltán a szövegkönyv, és dalok szövegének íróját, a történelmi háttér mellett, szintén Bartók Béla gyűjtése, de Arany János Békés megyében gyűjtött jellegzetes szavai is megihlették. Dalszövegei a történetet is előre viszik. Oláh Márkó és Szabó Róbert koreográfiái friss lendülettel, a néptánc autentikus elemeit felhasználva fergeteges, látványos mozgást eredményezett a színpadon. Az alkotók vezérfonala az autentikus zene, szöveg és tánc megteremtése volt fiatal közönség részére, mai hangzás- és látványvilággal, amiből egységet a darab rendezője, az alkotótárs Varga Viktor teremtett. Viktor rövid jelenetei filmszerűek, a világítással (Valach Vendel), a hangeffektekkel (Kis László), ha kellett feszültséget, ha kellett lágyságot, de az előadáson végig érzelmeket mutatott meg a rendező.

Szerelem, ármány, gyilkosság, betyárbatyu, zsarolás, a falusiak összetartása, nagyon jó színészi játékok, újszerű, kellemes, ritmusos zene, látványos koreográfia, pergő jelenetek jellemezték Varga Viktor rendezését. Az előadás megmutatta, hogy nem biztos, hogy az a betyár, akire azt mondják, van, aki azért válik betyárrá, mert ráfogják és vannak „tisztességes” emberek, akik nagyon nagy betyárok, és vannak ügyeskedők, akik a betyárokra fogják az elkövetett bűnt, és igenis létezik női betyár, aki a hazájáért, szerelme védelmében válik azzá. Mentsége mindenkinek van, a néző majd eldönti ki a legnagyobb betyár. Tanulni és tanítani hívja a nézőt a Békési betyárok.

Bár Varga Viktor rendező azt mondta, mindenki főszereplő, de a cselekmény leginkább Rózsi alakjára összpontosul. Eva Javorská tökéletes választás volt, mert alakítása egyre jobban magával ragad, most azt is megmutatta, építeni lehet rá egy egész estét, mert játéka, énekhangja, magyarja tökéletes! És nem véletlen az sem, hogy a plakáton Eva viseli a betyárkalapot.

Boronyák Gergely egy szerethető osztrák rendőrt alakított, akinek a végzete, hogy miközben megvallja szerelmét Rózsinak (azaz feleségül kéri), közben megissza a mérgezett italt, amiből csak bátorságot szeretne meríteni. Gergő fantasztikus alakítással, hanggal játszott és lélekben is hitelesen vált Herz Konráddá.

Sándor betyárt Szente Árdád Csaba alakította. Sándor nagyon szerény, okos, jóravaló, tisztességes, ember, hiszen a takaróját is odaadja Herz Konrádnak, amikor, annak szüksége van rá. Rózsit tiszta szívből szereti, hűséges, tisztességes szerelméhez. Jelenléte minden esteben tiszteletet vív ki a falusiak között, vagyis jó ember, csak ráfognak mindent, amit mindig van, aki megcáfol. A múltban elkövethetett valamit, vagy csak ráfogták? Nem tudni. Szente Árpád Csaba színészileg átlényegülve, mind játékban, mind hangban különleges Sándort vitt színpadra.

Nádházy Péter Miklós ’bá szerepében nagyon jó volt! Szerepe szerint nem igazán tisztességes férfit kellett alakítania, de Nádházy Péter remek játékával hitelesen vitte színpadra a bírót.

Kótya Pistát Kiss Péter Balázs ragyogóan vitte színpadra, akit a falusiak nem sokra tartottak, de lélekben mindig közéjük tartozik, akire a darab végén Rózsi rábízza a csárdát, odaadja neki. Szerethető, kedves alakja a történetnek.

A falusiakat a táncosok játszották, Árgyelán Edina Kitti, Balázs Henrietta, Oláh Márkó, Szabó Róbert, Fabó Marcell és Kozsuch Mihály, akik kisebb szerepeket is kaptak. Lüktető, fergeteges, mozgalmas jelenetekkel, táncokkal fűszerezték a történetet.

A jelmezek Balázs Henrietta, a díszlet Salgó Balázs és Varga Viktor munkáját dicsérik. A dalokat a zeneszerző, Szekér Gergő tanította be. A rendező asszisztense Gábosné Décsi Beáta volt.

A közönség nagyon befogadóan, tapsolta meg a szereplőket már a dalok közben is, a végén pedig az alkotókkal együtt hosszú tapssal ünnepelték a Békési betyárok teljes csapatát.

A dal fináléjának részlete Belinszki Zoltán tollából:

„Tanulj a hibánkból, kedves gyerek!
Ne hagyd, hogy győzzenek a percemberek!
Azt válaszd társul, kit szíved szeret.
Jóban jártok, együtt mindent lehet.”

Galambos Edit

A fotókat Babák Zoltán készítette.

Exit mobile version