Menu
in ,

„Az ifjúság követeli…” – Rendhagyó történelemóra a Gyakorlóban

Az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapjának alkalmából az ünnephez kötődő ingyenes, rendhagyó történelemórákat ajánlott fel a Történelemoktatók Szakmai Egyesülete, a Nemzeti Emlékezet Bizottságával közösen, az Egyesület tagjai számára. Gyors jelentkezésünknek köszönhetően mi is „megnyertünk” egy ilyen nagyszerű lehetőséget: Török Ádám, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatalának tudományos kutatója november 7-én látogatott el intézményünkbe, a Gyakorlóba. A 7. és 8. osztályos diákjaink feszült csendben hallgatták az előadót, aki olyan fiatalokról mesélt, akiknek élete, sorsuknak alakulása diákjainkat is megérintette.

Az első történet. Földváry-Boér Elemér Endréé volt, akit grófi származása miatt meghurcoltak, Recskre internálták az 50-es évek elején. Onnan szabadulva újra börtönbe vetették. A forradalom kitörésekor a Magyar Rádió ostrománál halálosan megsebesült. A második történet. Mesz János története volt, aki szegény családból származott, bányászként dolgozott, egy balesetben elvesztette a fél lábát. A hatalom megvádolta különböző tettekkel, el is ítélték. Október 23-án csatlakozott a tüntetőkhöz, a Corvin köziek egyik ágyús csoportját vezette, november 4-én a szovjet tankokkal vívott tűzharcban életét vesztette. A harmadik történet főszereplője Gérecz Attila, aki katonai iskolába járt, a második világháborúban hadifogságba esett. 1950-ben összeesküvés vádjával fegyházbüntetésre ítélték. Október 30-án csatlakozott a szabadságharchoz, november 7-én a szovjetekkel vívott tűzharcban 2 tankot kilőtt a 3. harckocsi gépágyúja kioltotta életét. A negyedik történet Mány Erzsébetről szólt, aki Gyulán élt, a forradalom leverése után társaival a karhatalmi erők ellen akart harcolni Gyulaváriban, melyre végül nem került sor. Bár a megszerzett fegyvereket leadta, ennek ellenére a katonai bíróság halálra ítélte, Békéscsabán kivégezték.

Török Ádám utolsó történetében Varga Jánosról beszélt, aki 16 évesen belesodródott a tüntetésekbe, majd a harcokba. 1957-ben tartóztatták le. Rengeteget verték, kínozták, 13 év börtönre ítélték. 1963-ban az általános amnesztia során szabadult. Még ma is él, sokszor álmodik a börtönben eltöltött időkről, a kínzásokról, a megaláztatásokról.

A rendhagyó történelemóra szívfacsaró elbeszélései és azoknak hősei velünk maradnak. Ez csak pár név a sok közül, de mind méltó lenne az említésre. Emlékezzünk azokra, akik bár fájdalmasan tragikusan korán veszítették el életüket vagy szenvedtek az elnyomás alatt, mégis hűek maradtak az értékeikhez, elveikhez, amelyekért harcoltak.

„A szabadságharc azért folyt, mert a nemzet szabadon akart dönteni arról, hogy miképpen éljen.” Mindszenty József

Stafira Árpád tanár

Exit mobile version