Kolonics Györgyre és Sinka Józsefre emlékeztek a békésszentandrásiak július 15-én, Koló halálának évfordulóján. A párhuzamos emlékezésen Farkasné Sinka Dóra, a Békésszentandrási Hunyadi Mátyás Kajak-Kenu Klub elnöke mondott beszédet. Elsőként Koló sportemberi nagyságáról, majd édesapja, a vízitelep névadója, Sopek sportvezetőként és polgármesterként végzett munkájáról foglalta össze gondolatait.
Kolonics György, a magyar kenusport legendája, 2008. július 15-én hunyt el, mindössze 36 évesen. Az évforduló nemcsak a gyász, hanem a tisztelet és hála napja is: emlékezünk egy kivételes sportemberre, aki nemcsak eredményeivel, hanem emberségével, alázatával és kitartásával is példát mutatott. Pályafutása a nyolcvanas évek elején indult, amikor osztálytársai hatására lement a Duna-parti csónakházba. Vékony testalkata és visszahúzódó természete ellenére hamar kitűnt tehetségével és elszántságával. Fegyelme és munkabírása már fiatalon megmutatkozott, és egész karrierjét végigkísérte.
Két évtizedes pályafutása során Kolonics kétszeres olimpiai bajnok és tizenötszörös világbajnok lett. Minden versenyen teljes szívvel-lélekkel küzdött, sikerei mögött elképesztő munka és fegyelem állt. Halála edzés közben érte, így élete utolsó pillanatáig a pályán volt. Távozása megrendítette az egész nemzetet, hiszen ő nemcsak sportolóként, hanem emberként is példát mutatott. Emlékét gyertyagyújtással és szívünkben őrzött pillanatokkal ápoljuk, mint az emberi nagyság szimbólumát.
Sinka József, vagy ahogy sokan ismerték, Sopek, vízitelepünk névadója, idén lenne 76 éves. Sajnos már tíz éve nincs közöttünk, de emléke elevenen él. Gyerekként Csikós Gyuri bácsi szerettette meg vele a kajak-kenu sportot, és az Árpád vezér első legénységének tagjaként kezdte versenyzői pályafutását. A főiskolára kajakkal járt át Mezőtúrra, katonai szolgálata alatt pedig Szegeden versenyzett, ahol első osztályú minősítést szerzett. Leszerelése után edzőként folytatta, mindig társadalmi munkában, munkaidő után. Lelkesedése és elhivatottsága példaértékű volt.
Polgármesterként sem távolodott el a víziteleptől: 2000-től haláláig a klub elnöke volt, és 2010–2014 között a Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnökségi tagjaként is tevékenykedett. A kajakházat folyamatosan fejlesztette, közösséget épített, és minden sportolóra odafigyelt. Legfőbb tanítása a kitartás és a megoldáskeresés volt, híres mondása szerint: „Lehetetlenség nincs, csak tehetetlenség.”
“Szomorúan, de büszkén emlékezünk rá, és hisszük, hogy büszkén tekint le ránk, ahogy tovább visszük a kajakház szellemiségét sportvezetőként, edzőként, versenyzőként és támogatóként”, fogalmazott Farkasné Sinka Dóra.
A megemlékezést koszorúzás és az emlékezés virágainak elhelyezése zárta.
