Délutáni előadás és kastélylátogatás keretében mutatták be az Anna-ligetben álló Csáky-kastély történetét pénteken a Körösvölgyi Látogatóközpontban. A délután kalauza Körömi Krisztina központvezető volt, aki olyan részleteket és fotókat is bemutatott az érdeklődők számára, amik csak a közelmúltban jutottak tudomásukra.
A terület története az 1700-as évek végén kezdődött, amikor a mai Anna-liget és Holt‑Körös környéke még vízjárta erdős táj volt. Az első ismert birtokos Harruckern János György, Békés vármegye főispánja volt, aki jelentős birtokokat szerzett Szarvas határában. Az ő idejében szőlőművelés és erdőgazdálkodás is zajlott a területen. Az öröklés során a birtok a Harruckern család leszármazottainál maradt, majd házasság révén az olasz eredetű Bolza családhoz került, amikor gróf Bolza Péter a Harruckern‑örököst Stockhammer Antoniát vette feleségül.
A Bolza család meghatározó szerepet játszott a város fejlődésében és az épített örökség kialakításában. Gróf Bolza József az 1800-as évek elején építtette a nagy Bolza-kastélyt a Körös-parton, felesége, gróf Batthyány Anna pedig az angolkertek irányzatának hatására az Anna‑liget területét parkosíttatta. Az ide telepített különleges fafajok és növények – mint a hárs, boróka és juharlevelű platán – ma is a kor ízlését tükrözik. A 19. század közepére az Anna‑liget a természetközeli, „angol tájkert” mintáját követte és a szarvasi közélet kedvelt sétaterévé vált.
A következő jelentős korszak gróf Bolza Anna és férje, gróf Csáky Albin vallás‑ és közoktatásügyi miniszter nevéhez fűződik. Bolza Anna, a család művelt és tevékeny tagja, 1866-ban kötött házasságot Csáky Albinnal, és házasságuk révén egyesült két régi főnemesi család hagyománya. A Csákyak a felvidéki Szepes vármegyéből származtak, régi történelmi gyökerekkel bírtak. A házaspár 1908-ban Bányász János szarvasi építőmestert bízta meg az Anna‑ligetben építendő kastély megtervezésével, amely neoklasszicista stílusú nyári rezidencia lett. Egyik szárnyában kápolna is helyet kapott. Az elegáns épület a liget dísze lett, s a századfordulón a helyi arisztokrácia és értelmiség gyülekezőhelyeként szolgált.
A későbbi időkben a kastély gróf Csáky Ilona és férje, báró Benz Ottó*birtokába került, akik már életvitelszerűen éltek Szarvason. Az első világháború után a család visszavonultan gazdálkodott, állattartással és kertműveléssel foglalkozott. A második világháborút követő államosítás 1949-ben vetett véget a nemesi életformának: a családot kilakoltatták, a kastélyt raktárnak és hivatalnak használták, majd az Öntözési Kutatóintézet birtokába került. A hanyatlásból az 1990-es években éledt újjá az épület, amikor a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság székhelyévé vált, és műemléki helyreállítása során visszanyerte eredeti arányait és méltóságát.
Az előadást követően az érdeklődők megtekinthették a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság központjául szolgáló Csáky-kastélyt.
