in

Megértéssel és türelemmel – de határozottan – a város rendjéért

Aszódi Éva, a Szarvasi Közös Önkormányzati Hivatal Szervezési Osztályának vezetője.
Aszódi Éva, a Szarvasi Közös Önkormányzati Hivatal Szervezési Osztályának vezetője.

Ezen a héten Aszódi Évával, a Szarvasi Közös Önkormányzati Hivatal Szervezési Osztályának vezetőjével olvashatnak interjút. Az interjú kezdetén – amint azt megszokhatták – rövid bemutatkozásra kértük az osztályvezetőt.

– Szarvason születtem, Békésszentandráson élek a két gyermekemmel. A középiskolai tanulmányaimat a Vajda Péter Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola igazgatási-ügyviteli tagozatán folytattam. Az érettségit követően a Brunszvik Teréz Óvóképző Főiskolán szereztem 1997. évben óvodapedagógus diplomát. A diploma megszerzését követően az Államigazgatási Főiskolára jártam másoddiplomás képzésre, ahol 2000. évben szereztem igazgatásszervező végzettséget. Időközben 1998. február 1-jén kerültem a Szarvasi Polgármesteri Hivatalba, a helyi adócsoporthoz. 2002-ben először a Titkársági Osztályra kerültem, majd a Hatóság és Szociális Osztályra, ahol igazgatási (hirdetmények közhírelése, talált tárgyak és méhészek nyilvántartása) és hatósági feladatokat (állattartás) egyaránt elláttam. 2017. március 1-től osztályvezető-helyettes, majd 2019. évben egyidejűleg megbízott aljegyző voltam. 2020. február 1. napjától vagyok a Szervezési Osztály vezetője.

– Mikortól érezte, hogy a közszolgálatban a helye?

– Mindig is a közigazgatásban szerettem volna dolgozni, vonzott, hogy „irodista” legyek, az óvóképző volt tulajdonképpen egy kis kitérő az életemben, de mondhatni, hogy sikerült valóra váltani az elképzeléseimet.

– A gyakorlat megszerzése idejének milyen állomásai voltak?

– Miután a hivatal adócsoportjához kerültem meg kellett ismerkednem a helyi adónemekkel, különösen az iparűzési- és a gépjárműadóval. A csoportvezetőm és a kollégáim nemcsak ebben voltak segítségemre, hanem a megfelelő ügyfélkommunikáció elsajátításában is. A Titkársági Osztályon, majd a Hatósági és Szociális Osztályon is meg kellett ismerkednem a részterületek szabályaival, a kapcsolódó jogszabályokkal és mindig „tovább csiszolni” az ügyfélkommunikációs képességeket. Amikor az állattartással, különösen a lótartással kapcsolatos feladatok elértek, éreztem, hogy ez nagy kihívás az ügyfélkör miatt, de remélem és azt gondolom, hogy sikerült és a mai napig sikerül megbirkóznom a feladattal.

– A Szervezési Osztály mi mindennel foglalkozik?

– Az osztályunk feladatkörébe tartozik az önkormányzat és a hivatal működése kapcsán felmerülő valamennyi szervezési feladat, illetve a közterület rendjének fenntartása kül- és belterületen egyaránt. A szervezési feladatokat főként a gondnokság látja el, a közterület rendjét belterületen a közterület-felügyelő, külterületen a három mezőőr ellenőrzi. Az én feladataim közé tartozik többek között az ingatlan előtti közterületen építőanyag vagy építési törmelék tárolásának engedélyezése, a nyári szünetben diákmunkára jelentkező tanulók koordinálása, valamint a belterületi lótartás ellenőrzése. Nagyon fontosnak tartom a kommunikációt az osztályon belül, a hivatal többi osztályával és más önkormányzati intézményekkel is.

– Ezeknek a feladatok többsége sok konfliktus-lehetőséget hordoz, hogyan birkózik meg ezzel?

– Ahhoz, hogy az ügyfél mosolyogva távozzon pl. egy illegális hulladék kihelyezési ügy kapcsán kell némi empátia, meggyőző képesség és a kitűzött cél elérésének fontossága. A kitűzött cél pedig a város rendje és tisztasága, a városlakók békés egymás mellett élése. Kétségtelen, hogy ezekben a helyzetekben én többnyire a „rossz zsaru” szerepét játszom, akinek be kell tartatnia a központi és a helyi szabályokat. Azt gondolom, hogy mindenkit meg lehet és meg is kell érteni, ugyanakkor a rendelkezésre álló jogi eszközökkel terelgetni kell a szabályok betartásának az irányába. Hosszú-hosszú évek gyakorlata és tapasztalata szükséges ezeknek a képességeknek az elsajátításához.

– És a jogszabályok naprakész ismerete, ami nem lehet nagyon könnyű, ezzel hogy tud lépést tartani?

– Nem könnyű, többek között azért sem, mert én inkább gyakorlatias ember vagyok. Azonban a munkámhoz kapcsolódó jogszabályokat és önkormányzati rendeleteket ismerem, illetve figyelemmel kísérem a jogszabályi változásokat, mert ez elengedhetetlen feltétel a feladataim jogszerű ellátásához.

– A hivatali munka során milyen viszonya volt és van a kollégákkal?

–  Én azt gondolom, hogy sikerült minden vezetőmmel és munkatársammal jó munkakapcsolatot kialakítani és bízom benne, hogy ezt ők is így érzik. Még Mihaleczné Kovács Mária jegyzősége és Babák Mihály polgármestersége idején kezdtem a hivatalban dolgozni, első vezetőm Jambrik Ramola volt, akitől a hivatali munkavégzéshez szükséges alapokat sajátítottam el. Dr. Melis János címzetes főjegyző úr is kiváló kolléga és vezető volt, tőle is nagyon sokat tanultam az évek során. Horváthné dr. Kepenyes Edit jegyző asszony a Hatósági Osztályon töltött évek alatt osztályvezetőm volt, ennek köszönhetően nagy az összhang közöttünk, mindig számíthatok a támogatására emberileg és szakmailag egyaránt.  Hodálik Pál polgármester úrral is hosszú évekre visszanyúló jó munkakapcsolatról beszélhetünk. Az irányításom alatt dolgozó kollégákkal szintén törekedtem jó kapcsolatot kialakítani, az empátia és a kommunikáció nemcsak az ügyfeleknek jár, ugyanezzel a szemlélettel dolgozunk együtt. Remélem, hogy az évek során megszerzett tudásomat és tapasztalatomat sikerült és a jövőben is sikerül átadni az újonnan érkező munkatársaknak is.

– Családja mit szól ahhoz, hogy ilyen – sok esetben „rossz zsaru” szerepbe kényszerülő – munkát végez?

– Voltak kemény időszakok is, de az esetleges komolyabb helyzeteket, családomat érintő fenyegetéseket sikerült csírájában elfojtani. A gyerekeim elfogadják a munkámat, azt gondolom, hogy büszkék rám.

– Szabadidejét mivel tölti szívesen?

– Nagyon szeretek kertészkedni, virágokkal foglalatoskodni. A lányaim, ha egy bevásárlóközpontban megállok a virágok előtt azonnal azt mondják: „Nem veszünk újabb virágot anya, van már elég otthon.”  A kertészkedésnél és a virágoknál csak a gyerekeimmel együtt töltött időt szeretem jobban.

– Mik a tervei, a közelebbi vagy akár a távolabbi jövőt tekintve?

– Szeretem, amit csinálok és úgy érzem, hogy a helyemen vagyok. A terv „csak” annyi, hogy teszem a dolgomat a lehető legjobban. Szeretem ezt a várost, úgy tekintek rá, mint a saját házamra, kertemre. Persze, vannak ügyfelek, akik elveszik az ember kedvét, de ez sajnos természetes velejárója ennek a munkakörnek. Azonban mindig érnek pozitív élmények is, lakossági visszajelzések vagy a vezetőim elismerése, amelyek megerősítenek abban, hogy haladjak tovább a megkezdett úton.

–  Más városokat is ezzel a szemmel néz?

– Igen, ezt a tulajdonságomat egy nyaralás során sem tudom levetkőzni. A jó és rossz példát egyaránt észreveszem. Természetesen a jó gyakorlatot igyekszem a munkám során alkalmazni, és örömmel látom ha más településeken rend és tisztaság van, ha jól végzik munkájukat az ottani kollégák.

TL

Szántosi Dávid átveszi kitüntető

A mester után a tanítványt is

Simicskó István és Hodálik Pál átadták a Szemere Miklós Alapítvány díját Fest Attila asztalitenisz-edzőnek, a Honvédelmi Sportszövetség kitüntetésének bronz fokozatát pedig Fonád Zoltán gimnáziumi tanárnak.

Lövészverseny-eredményhirdetés és kitüntetés-átadás