Sipos Virág Katalin, a MATE Szent István Campusának főigazgató-helyettese nyitotta meg meg a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem szabadegyetemi sorozatának első előadását az Erzsébet-ligeti Pavilonban csütörtök este. Bevezetőjében Szarvas intézményeinek és kutatóhelyeinek bemutatására virtuális sétára invitálta a hallgatóságot, hangsúlyozva Szarvas hagyományos szerepét az agrárképzésben és kutatásban, valamint a Szarvasi Arborétum jelentőségét.
Dr. Gyuricza Csaba rektor a MATE történetével kezdte: Az egyetem 2021-ben jött létre, de gyökerei több évszázados agrár-felsőoktatási és kutatási hagyományokba nyúlnak vissza (pl. a keszthelyi Georgikon több mint 220 éves). Célja az agrárkutatás és felsőoktatás koncentrálása és összekapcsolása egy egységes rendszerbe Magyarországon. Szarvas az egyetemi hálózatban kiemelt helyet foglal el, ahol Tessedik révén az oktatás és kutatás intézményesen, személyileg és infrastrukturálisan is szorosan összefonódik, jelentette ki. Az Anna-liget több, mint 70 éve ad otthont két kutatóközpontnak: az Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóintézetnek, valamint a Halászati Kutatóintézetnek (HAKI). Itt dolgozták ki az öntözéstechnikai megoldásokat és vízhasznosítási modelleket, amelyek nemzetközileg is elismertek, és jelentős hatásuk volt a fenntartható vízhasználatra és környezetvédelemre. 2017-ben mégis bezárásra ítélték a szarvasi felsőoktatást. A MATE megalakulásával az első döntések között volt ennek visszavonása és a képzés újraindítása. Jelenleg képzési helyként működik a Gödöllői Campus részeként, de a cél egy 800-1000 fős intézmény létrehozása, ami önálló campusszá válhatna az Anna-ligetben.
Hodálik Pál polgármester közös projektekre, közös K+F+I (Kutatás-Fejlesztés-Innováció) pályázatokra, például klímaváltozással kapcsolatos városi problémák megoldására lát lehetőséget. A város történelmi és gazdasági jelentőségéről szólva hozzátette, Szarvas az első agráriskoláknak és háztartási képzéseknek adott otthont Európában. Az egyetem létfontosságú a város számára, hiszen értelmiséget vonz, helyben tart, hozzájárul a gazdasági fejlődéshez és az adóbevételek növekedéséhez. Javasolta gépészmérnöki és turisztikai képzések indítását, mivel ezekre nagy a helyi gazdasági igény és hiányzik a képzett munkaerő a térségből. A város támogatási rendszert alakított ki a MATE hallgatóinak, és az egyetemmel közösen keres megoldásokat a tanári lakások hasznosítására, hogy megfizethető lakhatást biztosítson az oktatóknak és diplomásoknak. A hallgatók helyi közlekedésének segítésére a város Infrastrukturális támogatást hajlandó nyújtani.
Kitértek a Szarvasi Arborétum helyzetére is. Mint az dr. Gyuricza Csaba elmondta, a MATE a legnagyobb arborétumfenntartója az országnak a hat arborétumával, ezek közül egy, a szarvasi működik rentábilisan. Az elmúlt években sok fejlesztés történt, erősítve a közjóléti funkciókat és a látogatói kényelmet. Az ország minden részéből és külföldről is érkeznek látogatók, erősítve az egyetem jó hírét. Az Arborétum továbbra is a város vezető látványossága, vonzza az egynapos turistákat. A cél, hogy ők ne csak egy napra, hanem több vendégéjszakára maradjanak, ami további munkahelyeket teremt és erősíti a turisztikai képzések iránti igényt. A jövőben az Arborétumot intenzívebben bekapcsolják a tudományos kutatásba, kihasználva a MATE egyedülálló kertészmérnöki, tájépítészmérnöki és településmérnöki képzéseit. Ez pályázati lehetőségeket és további fejlesztéseket generál.
Dr. Sipos Virág Katalin egyik kérdése a MATE Regatta, illetve a Szarvasi Szilvanapok folytatására vonatkozott. Mind az egyetem rektora, mind a város polgármestere határozott igennel felelt, azaz mindkettő folytatása mellett elkötelezettek.
Az esemény zárásaként Hodálik Pál polgármester és dr. Gyuricza Csaba rektor átadta a 12 nappali tagozatos elsőéves diáknak a város által megajánlott 100-100 ezer forintos iskolakezdési támogatásról szóló szerződést.
A MATE Szabadegyetem sorozat következő előadása november 20-án, 15 órakor lesz az Arborétumban, egy vezetett sétával és rövid előadással.
