Postafiók
November 11-én, Márton napján, hagyományosan „száz liba” egy sorban jelent meg a Gyakorlóóvoda udvarán.
Az aprónép izgatottan készülődött erre a különleges eseményre. Az óvodai csoportokban már napokkal ezelőtt elkezdték a beszélgetést Szent Mártonról, a libákról, és a régi hagyományokról. Gyönyörű lámpásokat is készítettek, és most ezzel együtt érkeztek a kihirdetett közös vígasságra. Kíváncsian várták, mikor érkezik Gáspár, a gúnár, aki minden évben idelátogat, és más-más játékkal lepi meg a liba-fejdíszes kicsiket, akiket egy napra így gyermekeivé fogad.
A várakozás ideje alatt a jelmezekbe bújt nagycsoportos gyerekek Szent Márton történetét jelenítették meg, így mindenki megismerhette legendáját. Gáspár gúnár az óvodások hívó szavára érkezett, de nagyon el volt képedve, mert az eddig gyűjtött kincseit, amit ajándékba akart hozni az ovisoknak, a gazdasszonya összegereblyézte, és beseperte a kosarakba az avarral együtt. Szerencsére, fogadott kislibái nyomban a segítségére siettek, és addig kotorásztak a nagy kosár avarban, amíg mindent megtaláltak. Zsákokba tették, így a gúnár jutalmul ezekből játékeszközöket tud barkácsolni. Holnaptól minden óvodás kedvére játszhat velük: lesz csutka-libaól építés, libafutam, búzászsák cipelés, rajzolás libatollal, kukoricafosztás, és –morzsolás. Örömében Gáspár liba csujogatókat tanított a gyerekeknek, akik boldogan utánozták az új rigmusokat. Ünneplés hangulata járta át a teret, amikor a csoportok együtt, kéz a kézben körbetáncolták a Márton napi lámpásaikat, közben egymást biztatták egy-egy újabb ének elkezdéséhez. De nemcsak szórakoztak, finom falatokat is fogyasztottak, hogy egész évre biztosítsák a jóllakottságot és a bőséget.
Ez a Márton napi ünnepség is a közös élményekről, a hagyományok ápolásáról és a barátságról szólt, amit a gyerekszáj így fogalmazott: „Ez egy legjobb libásnap volt!”
Uhljarné Fabó Edit szakvezető óvodapedagógus
