A Márton-napi családi délután és őszi barkácsolás célja a kézműveskedés mellett szellemi táplálékot is nyújtani a Márton-napi hagyományokon keresztül, fogalmazott Horváth Mariann, a Tessedik Sámuel Múzeum termeiben rendezett esemény kapcsán.
Az egyik teremben ki lehetett próbálni a kukorica morzsolást, illetve egy játékon keresztül azt, milyen lehetett a libatömés, természetesen a gazda oldaláról, de volt libahajtó játék, az elmaradhatatlan óriás társasjáték, színezők és finommotorikát fejlesztő ügyességi játékok (pl. kukoricamagok elhelyezése hullámos és cikk-cakkos vonalakon).
A nagy teremben csuhévirág készítés folyt Mihály Zoltánné, Stűnci segítségével. Csigatésztát – amit Márton-nap alakalmából lúdgége tésztának neveztek el – Fabó Éva instruálása mellett lehetett sodorni. Volt papírlevelekből őszimanó készítés is, amit eredetileg falevelekkel terveztek a szervezők, de az esős idő miatt papírra váltottak. Ez munkásabb, de tartósabb manókat eredményezett. Papírtányérból és pauszpapírból Márton napi képekkel díszített lámpást lehetett készíteni a Benka Márton-napi felvonulására. Diáksegítők bevonásával dióhéjak festésével és díszítésével libát lehetett barkácsolni, illetve ki lehetett próbálni a lúdtollal való írást is.
