A látogatók mindig hallanak valami újat a Körösvölgyi Látogatóközpont látványetetésein. Az év utolsó ilyen alkalma 2025. december 26-én, vasárnap 12 órától lesz, amikor a szürke farkasok és a jávorszarvas kap ünnepi lakomát. Ma délben a fakókeselyűk és az európai bölények terített meg a látogatók segítségével Körömi Krisztina.
A Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark vezetője elmondta, hogy a két példány a Szegedi Vadasparkból tojásként érkezett hozzájuk, amit a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpont keltetőjében – Magyarországon elsőként sikeresen – keltettek ki. Az állatok jelenleg ötödik éves, fiatal madarak.
A fakókeselyűk jellemzőiről és viselkedéséről szóló ismertetőjében elhangzott, hogy a fej- és nyaktollazatuk a dögevő életmódhoz való alkalmazkodás miatt hiányos, megkönnyítve a tisztán tartást az állattetemekben való kutatás során. Kizárólag dögöt fogyasztanak. Kampós csőrük a hús tépéséhez szükséges, azonban gyalogló lábuk van (hasonlóan a pulykához), és nem ragadozó madár típusú karmaik, így nem tudnak élő állatot elejteni. Képesek csontokat és csontvelőt is megemészteni. Gyakran kísérnek más ragadozó állatokat, például farkasokat vagy sasokat, hogy részesüljenek az általuk elejtett tetemekből.
Termikeket (felszálló meleg levegő) kihasználva akár 5-6 kilométeres magasságig is vitorláznak szárnycsapások nélkül. Éles látásuk révén több kilométeres távolságból is észreveszik a tetemeket. Kötelékben, egymástól több kilométer távolságra pásztáznak hatalmas területeket. Ha egy példány tetemre bukkan, gyorsan ereszkedni kezd, amit a többi madár észlel, és így akár 10-20 keselyű is összegyűlhet egy tetemen.
Bár alkalmanként hazánkban is megfigyelhető, ahogy az történt az idén is a Körös-Maros Nemzeti Park területén is, Magyarországon több, mint 50 éve nem fészkel, így költőfajként teljesen kipusztultnak tekintendő. Korábban a barátkeselyű és a dögkeselyű is honos volt nálunk. Kipusztulásuk okai között a fészkelőhelyek elvesztése az egyik elsődleges, illetve a táplálékforrás hiánya, miután a nagyüzemi állattartás megszűnésével eltűntek a legelőkről az elhullott állatok, ami megfosztotta a keselyűket a fő táplálékbázisuktól. A különféle növényvédőszerek és antibiotikumok az állattenyésztésben mérgezéseket okoztak, pusztulásukhoz vezetve, illetve történtek szándékos pusztítások is.
A madarak védelmében hozott intézkedésekről elmondta, a természetben költőkolóniák találhatók például az Erdélyi-szigethegységben, Horvátországban és a Balkánon. Egy kolóniában 20-30 egyed is csoportosulhat. A fakókeselyűk életre választanak párt. Európában sok helyen védelmi programokkal, például mesterséges etetéssel próbálják fenntartani a fogyatkozó keselyűállományokat (pl. Horvátországban). Magyarországon jelenleg nincs nagy realitása annak, hogy nagyobb számban újra költsenek. A Körösvölgyi Állatpark a két egyeden keresztül lehetőséget biztosít a nagyközönség számára, hogy közelről megfigyelhesse és megismerhesse ezt a különleges, Magyarország területén valamikor őshonos, fokozottan védett madárfajt, aminek természetvédelmi értéke 1 millió forint.
A fakó keselyűk után az érdeklődők átsétáltak az európai bölények karámjához, ahol immár személyesen is részt vehettek az állatok etetésében, de a bölényekről elhangzottakat egy újabb, különálló cikkben foglaljuk majd össze.
A 2025-ös programok holnap zárulnak a szürke farkasok és a jávorszarvas etetésével, de 2026. január 3-án és 4-én ismét kinyitják a kapukat. Akkor az aranysakálok és a holló bemutatója lesz.
