Ez az év volt a 2024 októberében hivatalba lépett új önkormányzat első teljes éve. Az esztendő történéseiről beszélgettünk Hodálik Pál polgármesterrel, akitől elsőként arra voltunk kíváncsiak, hogy nagyvonalakban, nagylátószögből mit lehet mondani erről az évről?
– Nem volt egy könnyű év. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének társelnökeként nagyon sok polgármesterrel tartom a kapcsolatot, a polgármester-társak 99,99 százaléka – köztük olyanok is, akik már régóta polgármesterek – azt mondta, hogy az elmúlt időszaknak a legnehezebb éve volt 2025 az önkormányzatok szempontjából. Nekünk jó lett volna ez az év, hiszen a szarvasi vállalkozások gazdasági teljesítőképessége nagyot nőtt ebben az esztendőben, soha ennyi helyi iparűzési adót még nem fizettek Szarvas Város Önkormányzatának, mint idén. Az ugye egy másik kérdés, hogy ebből – mivel az adóerőképességünk magas – egyszer fizettünk szolidaritási adót, másodszor pedig a közelmúltban született versenyképes járások program miatt a területfejlesztési alapba is befizettünk jelentős összeget. Több mint 1,8 milliárd forintnyi helyi iparűzési adót szedtünk be, aminek közel a felét vissza is fizettük az államnak valamilyen formában. A versenyképes járások programban azért kétszer kétszázötven milliót a térség visszakapott. Igazából nagyon büszkék lehetünk a járásunkra, hiszen a hat település közül Kondorost kivéve, mind befizetők vagyunk, ami azt jelenti, hogy ezek a települések gazdaságilag erősek. A térségünk egyébként egy belső perifériának számít jelenleg.
– Ez hogy értendő?
– Úgy, hogy a gazdaságfejlesztési gócpontok – Kecskemét, Debrecen, Szolnok, Szeged, Békéscsaba, Gyula – között helyezkedünk el, ezt hívják területfejlesztési szaknyelven belső perifériának.
– Ennek inkább előnye van, vagy hátránya?
– Ez egy hátrány. Olyan hátrány, amin dolgoznunk kell.
– Valamelyik gócponthoz közelebb kellene kerülni?
– Vagy egy saját gócpontot kialakítani. Az M-44-esen most már Békéscsaba és Kecskemét elérhető, tehát az odatartozó ágazatokhoz beszállítóipart lehet Szarvasra telepíteni.
Idén az ötéves önkormányzati ciklus alapjait próbáltuk lerakni különböző koncepciók készítésével, illetve hiányzó terveknek az elkészítésével. A ciklus elején – még márciusban – elfogadtuk a gazdaságfejlesztési tervet, ami magában foglal minden olyan dolgot – fejlesztési elképzelést, projektötletet bármit – amit ebben a ciklusban a képviselő testület tagjai, a civilek, a vállalkozók úgy gondolták, hogy fontos lenne megvalósítani, fontos lenne vele foglalkozni. A ciklusterv törvényi kötelezettség, aminek eleget tettünk, amibe mindent beépítettünk. Az egyik ilyen a turizmusfejlesztési koncepció. Külső szakembert kerestünk meg, aki már dolgozott a városunkban, hogy felmérje, mi az, amiben jók vagyunk, és mi az, amiben rosszak. Ehhez illesztettünk aztán fejlesztési terveket, elképzeléseket, marketingstratégiát. És konkrét ingatlanfejlesztéseket is. A turizmusfejlesztési stratégiánk nyilvános anyag, mindenki meg tudja nézni a város honlapján. A másik fontos stratégiai terv – ami törvényi kötelezettség is, de az elmúlt időszakban elmaradt – az a város forgalomszervezési tervének az elkészítése. Öt területre osztottuk, amiből az első rész készült el év végére, a belvárosnak a forgalomszervezési terve, ami meghatározza ezen a területen a fejlesztéseinket. Fontos volt még ebben az esztendőben, hogy módosítsunk olyan rendeleteket, amelyek a lakosság részéről valamilyen kifogás alá estek, nem voltak talán teljesen igazságosak, illetve a kor szelleme meghaladta őket. Ilyen volt például a lakásokkal kapcsolatos rendeletünk, annak a juttatási rendje, ahol például hiányzott a hiánypótlás lehetősége. Az együttélést szabályozó rendeletekbe is igyekeztünk belenyúlni, és bizonyos területeken szigorítani a rendeltetéstől eltérő közterület használatot. Azóta nagyon nagy panasz nem érkezett. A kitüntetéssel kapcsolatos rendeletet is módosítottuk, beemeltünk olyan területeket, amik eddig kevéssé voltak jelen, például a gazdasági szereplőknek az elismerése.
Ezen kívül foglalkoznunk kellett a múlt rendezetlen ügyeivel is. Perköltséget kellett kifizetnünk, rosszul elszámolt pályázatok visszafizetési kötelezettségét is teljesítettük, közel százmillió forintra rúgott ez az összeg. Az európai uniós projektjeinket is újra kellett bírálni – az Európai Unió erre kötelezte Magyarországot –, ennek során némelyik projektről kiderült, hogy a bent lévő műszaki-szakmai tartalma nem a kiírásnak megfelelő. Át kellett őket alakítani, s ebben az esztendőben nem is indulhattak el. Ezeket most ismét el kell fogadtatni, és a következő esztendőben tudjuk őket elindítani. Ilyen a kerékpárút építés vagy az ipari csarnok építése. Voltak olyan projektjeink is, ahol pénzmaradvány keletkezett, például a belvizes projektnél vagy az Alkotmány út építésénél sikerült elérnünk, hogy ne vonják el ezt a forrást tőlünk.
Azt is láthatták a kedves szarvasiak, hogy rendezvények tekintetében is próbáltuk kicsit újragondolni azok megszervezését. Próbáltunk színvonalban is emelni, ami nyilvánvalóan többletköltséggel jár, de fontos volt. Látva a szarvasi lakosok igényeit és látva a Szarvasi Szakorvosi Kft. lehetőségeit hozzálátunk ahhoz is, hogy az önkormányzat átvegye a szarvasi szakorvosi ellátás működtetését. Erre kitűztünk egy céldátumot, de már látszik, hogy a január 1-re tervezett indulás csúszni fog. Annak idején, amikor ez az ellátás elkerült a várostól, akkor például az ingatlan és az ingóságok is elkerültek, amit most a vagyonkezelőtől vissza kell szerezni. A másik nagy kérdés, hogy mi legyen a fekvőbeteg-ellátással, ami aztán tényleg állami feladat. A járóbeteg-szakellátás sem önkormányzati feladat, de a testület úgy döntött, hogy – látva a lehetőségeket és a lakosság elvárásait – megpróbáljuk átvenni a feladatot, ami valószínűleg pénzbe fog kerülni, de így lesz ráhatásunk. Míg ha elkerül a feladat ellátására kötelezett megyei kórházhoz, akkor már nem lenne ráhatásunk, és lehet, hogy más diszciplínák is a tüdőgyógyászat sorsára jutnának, de nem szeretnénk, hogy több szakorvosi ágazat elkerüljön a városból.
Szerettünk volna az ifjúság és a fiatalok felé nyitni, hiszen arról is rengeteg visszajelzést kaptunk, hogy az elmúlt időszakban nem nagyon voltak előtérben. Már az új önkormányzat megalakulásakor egy új bizottság létrehozásával, az Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottsággal jelezni kívántuk, hogy ennek az önkormányzatnak ez a két terület nagyon fontos. Felkértünk egy szakembert, hogy menedzselje a fiatalok önszerveződését, így megalakult Szarvason a diáktanács, maguk közül választottak vezetőt, a diákpolgármestert, aki először egy fiatal hölgy volt, Groditzki Anna, majd miután ő elment továbbtanulni, Szoboszlai-Szabó Dani lett az új diákpolgármester. Nagyon lelkesek. Biztosítunk nekik irodát, és tudnak a teremben ülésezni, és biztosítani tudunk számukra kisebb költségvetést is, hogy el tudjanak indulni. Nagyon takarékosak, mert eddig nem használták föl, de szeretnék a következő évre átvinni, mert nagyobb terveik vannak.
– A város életének alapja a gazdálkodás, mit lehet tudni a 2025-ös gazdálkodásról?
– Ahogy már mondtam, az adóbevételeink jóval a tervezett fölött teljesültek, de az elvonás miatt gyakorlatilag mégis a tervezettnél vagyunk. A költségvetés tervezésekor az intézmények az előző évi teljesítés plusz inflációval számolhattak, mindenkit próbálunk arra sarkallni, hogy ahol lehet saját bevételeket is hozzanak az intézmény működésébe, város működéséhez. Azt látjuk, hogy ez a Komépnál nagyon jól működik. Ők a saját bevételekben fölülmúlják év végére a tervezettet. A Gyermekélelmezés stabilan hozza a kiszámolt eredményeket. A Cervinus Teátrum az kicsit még döcög ebben a tekintetben. A Fürdő sem viszi olyan mértékben a pénzt, ahogy korábban. Itt újra kellett indítani a gyógyászatot. Új engedélyeket kellett kérni, újra kellett gombolni és föl kell pörgetni a gyógyászatot, mert hozzászoktak a szarvasiak, hogy eljárjanak vidékre. Valamit újrakezdeni pedig mindig nehezebb, mint szinten tartani. Azt is látjuk, hogy a fürdőben rengeteg új típusú rendezvény jelent meg, igyekeznek minden korosztályt megszólítani.
A gazdasághoz tartozik még egy dolog: egy polgármester mondta nekem, hogy ő úgy látja, ahol van felsőoktatás, ott van gazdaság, ahol nincs ott nincs, ezért nagyon fontos számunkra a felsőoktatás is. Egy új támogatási formáról döntöttünk, a szarvasi felsőoktatásban részt vevő elsőéves nappalisok ösztöndíját. Újra van a MATE szarvasi képzési helyén nappali képzés, 12 fővel indult csak, és csak egy szakot tudtak indítani, de szándékukban áll továbbra is meghirdetni a szakokat, amik korábban is voltak.
Általánosságban elmondhatjuk, hogy mindenkivel igyekszünk együttműködni: a gazdasági szereplőket is támogatjuk, civiljeinket is támogatjuk és az intézményeket is legyenek, azok saját fenntartásúak, vagy akár más fenntartású intézmények. Év elején, a nagyadózók fogadásán fölajánlottam, hogy bármiben segítünk, amiben tudunk. Nem azt mondom, hogy ennek köszönhető a nagy gazdasági növekedés, de apróságokon is sok minden múlhat.
A városban gyakorlatilag minimális a munkanélküliség, a közmunkaprogram is minimális létszámmal működik, évről-évre egyre kevesebb közmunkásunk van, ami jó dolog, mert az emberek többsége a piacon helyezkedik el. A gazdaságunkat viszont valamilyen formában diverzifikálni kell, hiszen a korábban megszűnt könnyű ipar helyére még nem sikerült új szereplőket idecsábítani. Ezért is hirdettük meg a városmenedzser pozíciót. Amire 13 pályázó volt, van egy hölgy, aki nagyon jó turisztikában és van egy fiatalember, aki meg a vállalkozásban így valószínűleg a feladatot kettéosztjuk.
– A költségvetés hogyan alakult 2025-ben?
– A városnak sohasem volt még ekkora a költségvetése, mint ami ebben az évben. Már meghaladja a kilencmilliárdot, de még jönnek bevételek, a költségvetés zárószámai jövőre lesznek véglegesek. Ebben azonban benne vannak azok a projektek, amelyeket már elkészítettünk, de még nem számoltunk el és nincsenek aktiválva. És azok a projektek is benne vannak, amelyeket már megnyertünk, támogatási szerződéssel rendelkezünk, de még nem indítottuk el.
– A város cégei, intézményei és hivatala különféle bánásmódot igényelnek?
Az intézményi költségvetés az mindig más, mint a gazdasági társaságok költségvetése. Nyilván gazdasági társaságot azért hoztunk létre, mert szeretnénk elérni, hogy azon a területen minél több vállalkozási típusú bevétel legyen, intézményeknél ez nem elvárás, náluk működési bevétel megszerzése az elvárás, amit pályázatokból vagy más módon tudnak teljesíteni. Például a könyvtárnál minden évben van pályázat állománygyarapításra. A családsegítőnek is vannak pályázati lehetőségei, amiből tudnak tevékenységeket bővíteni és azokat finanszírozni. Speciális intézményünk a múzeum, ami akár kft.-ként is működhetne, hiszen turisztikai szereplő. Egy korábbi fejlesztésnek köszönhetően korábban és most is, meg jövőre is húszezer fő látogatónak meg kell jelennie a múzeumban, hogy teljesítsük az indikátort. Ezt úgy tudják teljesíteni, hogy nem kerül külön pénzbe. A Sisi kiállításra érkezők közül sokan a múzeum többi kiállítására is kíváncsiak voltak, és nagyon jól sikerült az ajándéktárgyak értékesítése is.
A színháznál az az elvárásunk, hogy például abban az időszakban, amikor nem működik a vízszínház, akkor értékesítse, ha van rá igény vagy akár a termeket adja ki, amikor azok szabadon vannak, és a rendezvényeknél is próbáljon meg valamilyen bevételt generálni. A hivatal is egy önálló intézményként működik, a jegyző vezeti, a jegyzőt pedig a polgármester választja. Ez is változás volt ebben az évben, dr. Melis János címzetes főjegyző nyugdíjba vonult és helyette a korábbi aljegyzőt, Horváthné dr. Kepenyes Editet neveztem ki jegyzőnek, a képviselő-testület támogatásával, ami ugyan nem kötelező, de megtettem, és a képviselőtestület egyhangúlag azt mondta, hogy támogatják a kinevezést. Ez magával hozott egy új aljegyzőt is: Lénártné dr Belicza Györgyi személyében, aki Csabacsűdön volt hivatalvezető. A Hatósági és Szociális Osztály osztályvezetője Dr. Sonkoly Ticiána lett. Az egész hivatal átalakult egyébként Szarvas- Csabacsűd Közös Önkormányzati Hivatallá. A szervezeti változások mellett kollégák cserélődtek, hiszen volt, aki elment nyugdíjba, volt, aki elment máshova dolgozni érkeztek új kollégák, főleg a pénzügyi osztályon volt ilyen típusú mozgás.
– Milyennek értékeli ez évben a testületi munkát?
– Szerintem jó a testületi munka, nincs gondom a képviselő-testülettel. Idén is elnyertükaz Európai Kiváló Kormányzás védjegyet. Voltak érdekes kérdések a benyújtandó pályázatban, például, hogy az ellenzék tehet-e módosító indítványokat, meg ilyenek. Én azt gondolom, hogy a városi önkormányzatban nem szabad, hogy legyen ellenzék. Ennek ellenére van néhány ember, aki néha azt próbál játszani. Van néhány külsős tagunk, aki úgy gondolja, hogy ebben-abban sarkos véleményt kell megfogalmazni, és ezzel befolyásol néhány belső tagot is. Amikor a város ügyeivel foglalkozzunk, akkor nem nagyon lehet ellenzékiség, mert – úgy gondolom – körülbelül mindenki látja, hogy mik az irányok, merre kell mennünk. Nyilván vannak olyan kérdések, ahol politikai megosztottság van, ott ez megjelenik a szavazatokban. Ennyi. Én összességében elégedett vagyok a testületi munkával.
– Érkeznek-e visszajelzések? Ha igen, akkor inkább negatívak vagy inkább pozitívak?
– Igen, nagyon sok visszajelzés jött. A nagy része pozitív volt, aminek örülünk is. Vannak persze úgynevezett örök elégedetlenkedők – Facebook-huszároknak kanapé-huszároknak szoktam őket hívni –, akik csak ott írogatják a dolgaikat. De például a forgalomszervezési tervvel kapcsolatos két lakossági fórumra egyikőjük sem jött el. Pedig ott volt a szakértő, lehetett volna beszélgetni és beszélgettünk is azokkal, akik eljöttek. Nagyon jó ötletek jöttek elő, amire esetleg a szakértő sem gondolt, meg mi sem, és ezek az ötletek beépültek a tervekbe. Ezzel szemben van olyan ember akinek, ha körfogat tervezünk a Deák-Vasút sarkára az a baja, ha lámpás csomópont az a baja, de ha így marad, az is baj. Nem tudom mit szeretne. Aluljárót? Arra meg nincs pénzünk. Ezekkel az emberekkel nem tudunk mit kezdeni. Vannak negatív kommentek is, amik közül azokat szeretem, ami építő jellegű kritikával illetnek bennünket. Lehetnek ezek akármilyen apróságok díszkivilágítás, járda- vagy út-problémák, szemétszállítási gondok. Ezek általában olyan kritikák, amik rögtön magukban hordozzák a megoldási lehetőséget, fölhívják rá a figyelmünket. Ezeket mindig szívesen vesszük, mert ezek segítő jellegű dolgok. Ha olyan ügyben érkezik panasz, ami nem a mi hatáskörünk, azt igyekszünk továbbítani.
– Közelednek az ünnepek, hogyan telik Szarvas város polgármesterének karácsonya, szilvesztere?
Karácsony másnapján érkeznek és a két ünnep között itt vannak nálam a gyerekek. Nagyon régi hagyományunk, hogy a szilveszteri lencselevest együtt szoktuk elkészíteni. Megvan, hogy ki melyik összetevőt darabolja föl, hámozza meg rakja be, úgyhogy az egy közös hadművelet. Nagyon élvezetesek ezek a közös főzések. Alapvetően otthon karácsonyozunk meg szilveszterezünk, ha a haverok nem csábítanak sehová. Majd meglátjuk még, hogy alakul. Régen volt már rá alkalom, hogy nagy haveri körben szilvesztereztünk.
TL