in ,

Két évszázad színháztörténete

Szenes János a a Teátrumi Vigasságok című színháztörténeti sorozat 6. kötetének bemutatóján a Városi Könyvtárban 2026. január 16-án.
Szenes János a a Teátrumi Vigasságok című színháztörténeti sorozat 6. kötetének bemutatóján a Városi Könyvtárban 2026. január 16-án. (Fotó: Tatai László)

A Városi Könyvtár első 2026-os rendezvényét tartották január 16-án, pénteken. Molnárné Pető Beáta könyvtárigazgató a Teátrumi Vigasságok című színháztörténeti sorozat 6. kötetének bemutatóján köszönthette a sorozat szerzőjét Szenes Jánost, beszélgetőpartnerét Kovács Tímea könyvtárost – akit első interjúja alkalmából külön is köszöntött – valamint a közönséget. A beszélgetés középpontjában a szarvasi színháztörténet, a sorozat keletkezése, tematikája, valamint a kötetekhez kapcsolódó személyes és történelmi emlékek álltak.

A sorozat születése és fejlődése

A sorozat ötlete 2000 decemberében született, egy sikeres színháztörténeti kiállítást követően. Szenes János, fia, Szenes Iván szerkesztői közreműködésével a Szarvasi 7 hetilapban elindítsa, később kötetbe rendezze szarvasi színháztörténeti anekdotáit. A sorozat a szarvasi színháztörténet elmúlt kétszáz évének jelentős eseményeit, alakjait és történeteit mutatta be, könnyed, olvasmányos formában, de komoly kutatói háttérrel. A kötetek közül az első öt a Cervinus Teátrum segítségével született: 2019-ben, 2020-ban, 2021-ben, 2022-ben és 2024-ben jelentek meg újabb részek, miközben a COVID-járvány és személyes egészségügyi kihívások is befolyásolták a munkát. A szerző elmondása szerint céljuk, hogy a 2028-as, kétszáz éves évfordulóra tíz, sőt tizenegy kötetből álló sorozat készüljön el.

Emlékezés a színházi nagyokra

A 6. kötetet – ami Szenes János finanszírozásában látott napvilágot – Dávid Kiss Ferenc emlékének ajánlotta a szerző, akivel szoros barátságot ápolt, és akinek pályafutása, színészi nagysága, valamint egy különleges filmforgatási élménye is helyet kapott a kötetben. A korábbi kötetek is egy-egy jelentős színházi személyiségnek állítanak emléket: Farkas Antal, Dankóné Irma néni, Margócsy Gyula, Orosz Iván és a szerző édesapja, akik mind hozzájárultak a szarvasi színházi élet gazdagításához.

A beszélgetés során számos anekdota, személyes történet és emlék került elő, amelyek nemcsak a helyi, hanem az országos színháztörténet színes fejezeteit is megidézték. A kötetekben szereplő színészek, rendezők, tanárok és közéleti személyiségek mind hozzájárultak ahhoz, hogy a szarvasi színház a magyar kulturális élet meghatározó szereplőjévé váljon.

Tematika és szerkesztési elvek

Az első öt kötet tematikája térben és időben kalandozik: hol a 19. század közepének eseményeit, hol a 20. század fordulójának vagy a közelmúlt történéseit dolgozza fel. A szerző célja az volt, hogy a kötetek szórakoztatóak, könnyen olvashatók legyenek, ugyanakkor komoly történeti értéket is hordozzanak. A 6. kötet már jóval komolyabb megközelítésű, és a 2000-es évek szarvasi színházi újjászületésére, a Weöres Sándor Regionális Színház megalakulására fókuszál. Szenes János bemutatta az „égi társulat”-ot azokat a jelentősebb színészeket, rendezőket és közreműködőket, akik már az égi színpadokon játszanak, alkotnak.

A szarvasi színház újjászületése

A könyvbemutató kiemelt témája volt a szarvasi színház 2000-es évekbeli újjászületése. A Weöres Sándor Regionális Színház megalapítása országos jelentőségű esemény volt, hiszen miközben más városokban színházakat zártak be, Szarvason új intézmény született – szögezte le Szenes János. A folyamatban számos helyi és országos szereplő vett részt, köztük Tomanek Gábor, Bartók László, Pataki András, Gergely László, Csasztvan András és Babák Mihály polgármester, akik mind hozzájárultak a színház sikeréhez.

Később a színház hivatalos szlovák színházzá válása, a minisztériumi támogatás megszerzése, valamint a helyi közösség összefogása mind hozzájárultak ahhoz, hogy a szarvasi színház a régió kulturális központjává váljon.

Jövőbeli tervek

A szerző tervei a Teátrumi Vigasságok további köteteire egy átfogó szarvasi színháztörténeti tanulmány elkészítése az 1828-as kezdetektől napjainkig, valamint egy önálló kötet az első bemutató és a második világháború utáni utolsó nyári évadok történetéről. Emellett egy személyes élményeket feldolgozó, humorosabb hangvételű kötet is készül, amely a szerző saját színházi élményeit, anekdotáit kívánja feldolgozni.

A könyvbemutató végén a Teátrumi Vigasságok hatodik kötetét megvásárolhatták és dedikáltathatták az érdeklődők. Aki nem volt jelen a bemutatón, az a Líra Könyváruházban megvásárolhatja a szarvasi színháztörténeti köteteket.

Tatai László – Szarvasi Ujság

Szarka József, a Tessedik Sámuel Múzeum megbízott igazgatója, régész-történész.

Egy történész-régész kalandozásai Baranyától Békésig

A Hortobágyi Bálint és Medvegy Ákos egyéniben és párosban is fontos pontokat szerzett.

Jól kezdték a tavaszi idényt asztaliteniszezőink