Babák Z
Ruzsányi Anna nagy utazó. Olyan helyeken futhat vele össze az ember, ahol az ember nemhogy magyar hangra nem számít, ismerős magyar hangra meg végképp nem. 2024 októberében egy hétnapos buszos körutazáson vett részt. Erről tartott úti beszámolót a Városi Könyvtár “Úton” sorozatának idei első eseményén péntek délután.
Az egy hétből két-két napot vett igénybe az oda- és visszautazás, ami során több jelentős balkáni helyszínen is megálltak: odafelé meglátogatták a nándorfehérvári csata helyszínét, a várat Belgrádban, valamint a montenegrói Moraca-kolostort. A visszaút során az időjárási viszontagságok és az árvizek miatt Mostar kimaradt, helyette a török kori hídjáról híres Mes falucskát, valamint Szarajevót keresték fel, ahol az 1914-es merénylet helyszínét és a város nyüzsgő főterét is megtekintették.
Albániában tartózkodva három nap alatt hat várost látogattak meg, köztük Tiranát, Beratot és Durrest. A látnivalók közül kiemelkedtek az Enver Hoxha (Hodzsa) diktatúrája alatt épült, az egész országot elborító katonai bunkerek, valamint a Kruja várában található Szkander bég múzeum, amely a nemzeti hős emlékezetét és legendáit őrzi. Beratban, az UNESCO világörökség részét képező „ezerablakos városban” a csoport bejárta a még ma is lakott középkori várat, Durresben pedig megcsodálták azt a hatalmas római kori amfiteátrumot, amelyre véletlenül, kútfúrás közben bukkantak rá a közelmúltban.
Ruzsányi Anna véleménye szerint Albánia rendkívül érdekes ország. Látvány szempontjából a szocialista érában épült egyszerű, szürke kockaházak határozzák meg a városkép jelentős részét. Nagy hatással volt rá a gazdag és sokszor magyar vonatkozású történelmi háttér, például Apponyi Géraldine királyné története vagy a Szkander bég és Hunyadi János közötti kapcsolat. Úgy látja, hogy az egykor teljesen elzárt ország mára sikeresen nyitott a turizmus felé, és az egyedi kulturális öröksége, valamint a fejlődő infrastruktúrája miatt Albánia számára egy kifejezetten kedves és emlékezetes úti céllá vált.
