Szarvas Város Önkormányzata februári testületi ülésének első részét a város működését meghatározó pénzügyi tárgyú előterjesztések tették ki. Előbb a Csabacsűddel közös önkormányzati hivatal költségvetését fogadták el az együttes ülésen, majd a szarvasi közmeghallgatás következett, ahol ismertették a 2026-os költségvetést, és lehetőség lett volna a lakossági hozzászólásokra, ami érdeklődő felszólaló híján elmaradt. A közmeghallgatás lezárását követő testületi ülésen a képviselők előbb végrehajtották az utolsó módosítást a 2025-ös költségvetésen, majd megalkották Szarvas város 2026. évi költségvetési rendeletét, aminek induló főösszege 8 milliárd 545 millió 60 ezer forint.
A tavalyi és az idei közös költségvetés
Február 19-én tartotta idei első együttes ülését Szarvas Város Önkormányzata és Csabacsűd Nagyközség Önkormányzata, ahol a Szarvasi Közös Önkormányzati Hivatal 2025. évi költségvetésének utolsó módosítása és a 2026-os költségvetés megalkotása került napirendre.
A tavalyi költségvetés módosítását a Szarvasi Kirendeltségnél történt változások tették szükségessé – derült ki Perei Annamária pénzügyi és gazdasági osztályvezető-helyettes előterjesztéséből. A 2 millió 823 ezer forintos emelkedés a kistérségi feladatokra kapott támogatásból származik. Ebből a személyi juttatások 2,498 millió forinttal, a munkaadókat terhelő járulékok pedig 325 ezer forinttal növekedtek. A Csabacsűdi Kirendeltségnél nem történt változás.
A Szarvasi Közös Önkormányzati Hivatal 2025-ös költségvetése így összesen 1,132 milliárd forintra módosult, bevételi és kiadási oldalon megegyezően. A költségvetés főbb forrásai között szerepelnek az állami támogatások, önkormányzati hozzájárulások, valamint egyéb működési bevételek. A módosítást mindkét önkormányzat képviselő-testülete egyhangú szavazással hagyta jóvá.
A második napirendi pont a 2026. évi közös költségvetés megalkotása volt. Az előterjesztés a vonatkozó jogszabályok és a központi támogatások figyelembevételével készült – hallhattuk Perei Annamária pénzügyi és gazdasági osztályvezető-helyettes előterjesztésében. A főbb bevételi források között szerepel az állami támogatás (Szarvas: 345 millió 778 ezer Ft, Csabacsűd: 40 millió 660 ezer Ft), az önkormányzati hozzájárulás (Szarvas: 799 millió 49 ezer Ft, Csabacsűd: 35 millió 40 ezer Ft), valamint működési és egyéb bevételek. A kiadások legnagyobb részét a személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok teszik ki, Szarvas esetében 859 millió 225 ezer Ft, Csabacsűdnél 62 millió 500 ezer Ft. Dologi kiadásokra Szarvas 145 millió 967 ezer Ft-ot, Csabacsűd 4 millió 650 ezer Ft-ot fordít, amely magában foglalja a közüzemi díjakat, irodaszereket, postázási díjakat és továbbképzéseket is.
A közös önkormányzati hivatal létszámadatai szerint Szarvason 61,5 fő, Csabacsűdön 8 fő köztisztviselő dolgozik, továbbá 1 ügyviteli és 19 fizikai dolgozó, valamint 5 közfoglalkoztatás szervező segíti a munkát. A cafetéria-juttatás összege nettó 400 ezer Ft, az illetményalap 70 ezer Ft. A központi költségvetésből érkező támogatás 2026-ban tovább emelkedik, kizárólag a köztisztviselők illetményemelésére fordítható.
Az előterjesztésben foglaltaknak megfelelő jóváhagyó döntést a két önkormányzat képviselői egyhangú szavazással hozták meg.
Túl a tízmilliárdon
A Szarvas Város Önkormányzata 2025. évi költségvetésének negyedik módosításáról döntöttek a képviselők a februári testületi ülésen. Amint azt Jambrik Ramola pénzügyi és gazdasági osztályvezető az előterjesztés szóbeli kiegészítésében elmondta, és Hodálik Pál is megerősítette, 2025-ben a város története során első alkalommal emelkedett a költségvetés 10 milliárd forint fölé, egészen pontosan 10 milliárd 593 millió 789 ezer forint lett a főösszeg az utolsó módosítás után.
A bevételi oldalon a működési és felhalmozási célú támogatások, közhatalmi bevételek (adókból, díjakból), intézményi működési bevételek, ingatlanok értékesítése, pénzforgalom nélküli bevételek, valamint átvett pénzeszközök szerepelnek. A legnagyobb bevételi tétel a működési célú támogatások (2 milliárd 628 millió 498 ezer forint), közhatalmi bevételek (2 milliárd 148 millió 939 ezer forint), valamint a finanszírozási bevételek (3 milliárd 781 millió 596 ezer forint).
A kiadási oldalon a működési kiadások dominálnak (6 milliárd 830 millió 87 ezer forint), melyek magukban foglalják a személyi juttatásokat, munkaadói járulékokat, dologi kiadásokat, ellátottak pénzbeli juttatásait és egyéb működési célú kiadásokat. A felhalmozási kiadások (3 milliárd 102 millió 981 ezer forint) fejlesztési tartalékot, beruházásokat, felújításokat és egyéb felhalmozási célú kiadásokat tartalmaznak. A finanszírozási kiadások (660 millió 721 ezer forint) főként hiteltörlesztésből és megelőlegezések visszafizetéséből állnak.
A dokumentum részletesen bemutatja az intézmények (Közös Önkormányzati Hivatal, Óvoda és Bölcsőde, Múzeum és Könyvtár, Család- és Gyermekjóléti Központ) előirányzat-módosításait, a bevételek és kiadások szerkezetét, valamint a tartalékok és fejlesztési alapok alakulását. A módosítás során figyelembe vették az állami támogatások utalását, a pályázati támogatásokat és a képviselő-testület döntéseit.
A rendelet mellékletei részletesen tartalmazzák a bevételek és kiadások intézményi, feladat- és jogcím szerinti bontását, a fejlesztési és működési tartalékok felhasználását, valamint az európai uniós támogatással megvalósuló projekteket. A költségvetés átláthatóságát és stabilitását a mellékletekben szereplő ütemtervek, előirányzatok és tartalékok biztosítják.
A 2025. évi költségvetés módosítását egyhangú szavazással fogadta el a testület.
Minden feladat ellátható 2026-ban is
Szarvas Város Önkormányzatának Képviselő-testülete február 20-i ülésén tárgyalta a város 2026-os költségvetési rendelet-tervezetét, amely a gazdálkodás törvényi kereteit, a kötelező és önként vállalt feladatok finanszírozását, valamint a fejlesztési célokat rögzíti. A tervezet főösszege 8 milliárd 545 millió 60 ezer forint, amely mind a bevételek, mind a kiadások oldalán a lehetőségek és kötelezettségek figyelembevételével készült – derült ki az előterjesztő Jambrik Ramola pénzügyi és gazdasági osztályvezető szavaiból.
A bevételek legnagyobb részét az állami támogatások és a működési célú bevételek adják. Az önkormányzatok működési támogatásainak előirányzata 1 milliárd 907 millió 441 ezer forint, amely tartalmazza a feladatonkénti megosztásban érkező állami támogatásokat is. Az egyéb működési célú támogatások 425 millió 944 ezer forintot tesznek ki, ide tartoznak a közfoglalkoztatási programok, a gyerekház, a mezőőri szolgáltatás támogatása, valamint a kistérségi hozzájárulások. A közhatalmi bevételek – építményadó, iparűzési adó, idegenforgalmi adó, talajterhelési díj – összesen 1 milliárd 244 millió forintot jelentenek. A működési bevételek 365 millió 831 ezer forintot tesznek ki, míg a felhalmozási bevételek – főként ingatlanértékesítésből – 1 milliárd 235 millió 239 ezer forinttal tartják egyensúlyban a költségvetést.
A pénzforgalom nélküli bevételek (maradványok) összege 2 milliárd 903 millió 124 ezer forint. Hitel- és kölcsönfelvétel 2026-ban nem szerepel a tervek között.
A kiadások oldalán a működési kiadások 5 milliárd 378 millió 821 ezer forintot tesznek ki, amelyből a személyi juttatások 1 milliárd 997 millió 81 ezer forintot, a munkaadói járulékok 262 millió 532 ezer forintot, a dologi kiadások 1 milliárd 122 millió 711 ezer forintot, az ellátottak pénzbeli juttatásai 26 millió 626 ezer forintot, az egyéb működési célú kiadások pedig 1 milliárd 969 millió 871 ezer forintot jelentenek. A felhalmozási kiadások összeg 3 milliárd 53 millió 260 ezer forint, ebben fejlesztési tartalék, beruházások, felújítások és egyéb felhalmozási célú kiadások szerepelnek. A finanszírozási kiadások 112 millió 979 ezer forinttal terhelik a költségvetést, amiben hiteltörlesztés és megelőlegezések visszafizetése található.
A költségvetés fejlesztési tartaléka 939 millió 273 ezer forint, amelyből többek között útépítések, sport- és kulturális fejlesztések, energetikai korszerűsítések, közintézményi beruházások valósulhatnak meg. A működési tartalék 79 millió 474 ezer forint, amely az egyensúlyi alapot is tartalmazza.
A költségvetés összeállítását befolyásolta a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, a közszolgálati illetményalap változatlansága, a pedagógusbérek emelkedése, valamint a szolidaritási hozzájárulás jelentős növekedése. Az önkormányzat 2025-ben 383 millió forint rendkívüli támogatást kapott, ebből 347 millió forint maradványként a 2026. évi finanszírozást segíti. A város számos fejlesztési projektet tervez, illetve folytat, amelyek között szerepelnek energetikai korszerűsítések, közlekedési infrastruktúra-fejlesztések, egészségügyi és szociális intézmények modernizációja, valamint kulturális beruházások. Az uniós támogatással megvalósuló projektek összértéke meghaladja a 4,6 milliárd forintot.
A 2026. évi költségvetés biztosítja Szarvas Város működésének, fejlesztésének, intézményi ellátásának pénzügyi alapjait, ugyanakkor a gazdasági környezet, a támogatási rendszer és a helyi bevételek alakulása folyamatos alkalmazkodást, felelős gazdálkodást igényel az önkormányzattól. Az önkormányzat 2026-ban is minden korábbi feladatát – kötelezőt és önként vállaltat – el tudja látni, minőségromlás nélkül, szögezte le az előterjesztő.
Tatai László – Szarvasi Ujság