Tatai László
Magyarul és szlovákul is zengett az ünnepi istentiszteletet bevezető ének Szarvas Város Napján, július 23-án, az ótemplomban. Amint arra minden megszólaló felhívta a figyelmet, a szlovák telepesek öröksége – a szlovák nyelv és kultúra – ma is élő hagyomány Szarvason.
Az istentisztelet Horváth Z. Olivér, Horváth Anikó, Zahorecz Pál evangélikus lelkészek és Pentaller Attila református lelkipásztor szolgálatával zajlott. Az evangélikusok bibliaolvasójában július 23-ának napi igéi – „Tágas térre vitt ki engem [az Úr], megmentett, mert gyönyörködik bennem.” (Zsolt 18,20) „De Isten kegyelméből vagyok, ami vagyok, és hozzám való kegyelme nem lett hiábavaló…” (1Kor 15,10) – köré felépített igehirdetésében Horváth Z. Olivér felidézte a303 évvel korábban érkezett telepesek életkörülményeit és munkáját, amit a következő évszázadokban Isten bőségesen megáldott.
Az istentiszteletet követően Fajó Andrea a polgármesteri kabinet vezetője idézte Fényes Eleket, aki 1851-ben így írt Szarvasról, a Magyarországi Geographiai Szótárban: „Szarvas, magyarosodni kezdő tót mezőváros Békés vármegyében. Körösvize partján, Mezőtúrhoz 3 mérföldnyi távolságra. Régiségét mutatja az, hogy itt római pénzek, hamvedrek ásattak ki, s egy a fejérvári káptalanban található oklevél azt tartja, hogy 1304-ben bizonyos gróf Budun Zovard nemzetségéből bírta volna. – Hajdani várát ki építette, nem tudhatni, de hogy 1566. a gyulai vár eleste után az is török kézre került, az bizonyos. Azonban 1595-ben Maximilián herceg visszavétette, s hihető, hogy egész 1677-dik évig a keresztényeknél maradt, melly évben ismét elvesztették, mig végre 1685-ben a mieink által visszavételvén, egészen széthányatott. A vár udvarának közepe ott volt, hol most az evangélikus nagy templom áll, 1685. után a helység maga is elpusztult, s csak 1722-ben ülték meg ezt ujonnan némelly Csabáról és Aszódról jövő evangélikus tótok.” Köszöntötte az ünnepségen megjelenteket, név szerint is Richard Kmet’ szlovák főkonzult, Dankó Béla országgyűlési képviselőt, az Országos Szlovák Önkormányzat Oktatási- Nevelési Bizottságának elnökét Rágyanszki Györgyöt, Tóth Erikát a Békés Vármegyei Szlovák Önkormányzat elnökét, Gaál Rolandot a Szarvasi Járási Hivatal vezetőjét, Frankó Annát, Szarvas város Szlovák Nemzetiségi Önkormányzatának elnökét, Hodálik Pált, Szarvas város polgármesterét, Horváthné dr. Kepenyes Editet Szarvas város jegyzőjét és Fábri Juditot a Magyarországi Szlovákok Kulturális Intézete Szarvasi Régiójának vezetőjét.
Schupp Gabriella a Cervinus Teátrum művészének énekét követően Richard Kmet’ köszöntötte a vendégeket, gratulált az ősök tiszteletéhez.
Dankó Béla a városalapítás feltételeit vette számba, szavaiból kiderült, hogy a természeti adottságok mindig is megvoltak ezen a tájon, s az 1722-ben érkezett telepesek munkájukkal létrehozták azt a várost, amiben ma is élnek a szarvasiak. Gratulált a városnap idei kitüntetettjeinek, kívánta, hogy sokáig legyenek aktív polgárai városuknak, s mindenkihez intézte felhívását: – Építsük együtt ezt a települést, az országot!
Frankó Anna köszöntőbeszédében kérte, ne feledkezzünk meg őseinkről, akiknek identitásunkat, történelmünket, közös álmainkat köszönhetjük.
Hodálik Pál azokra a szeretetmorzsákra hívta fel a figyelmet, amit a városalapítók, s az azóta eltelt három évszázad szarvasi emberei tettek hozzá településük fejlődéséhez, s aminek köszönhetően lett a város az, ami: egyedi és különleges települése Békés vármegyének. Gratulált a kitüntetetteknek, s kérte a szarvasikat: – Emlékezve a múltra, szolgálva a jelent, odafigyelve a jövőre dolgozzunk, hogy büszkén mondhassuk: Szarvasiak vagyunk!
A beszédeket követően a főkonzul, az országgyűlési képviselő, a polgármester és a jegyző átadták a város címeit, kitüntetéseit és díjait. A templomi ünnepség a Himnusz hangjaival ért véget.
A templom előtti Letelepedési Emlékkőnél Mótyán Tibor, Szarvas díszpolgára emlékezett a távoli és közelebbi múltra, mert az 1722-ben ideérkezett családok mellett felidézte a 23 évvel ezelőtti emlékkő-állítás napjait is, a helyszínen köszöntve a két alkotót: a szlovákiai magyar Szabó László és a magyarországi szlovák Lestyan Goda János szobrászművészeket. Beszélt a Letelepedési Emlékkő szimbolikájáról: az oltárt idéző gránit kőbálványról, a Tranoscius belső díszes oldalát formázó és szarvasi szűcshímzéssel keretezett névsorról, a 34 család nevét megörökítő bronzplasztikáról. A másik kőbálvány a szlovák hegyeket, a lábához futtatott bronz pedig a köztük eredő és csörgedező csermelyeket és patakokat jelképezi. Mótyán Tibor azt kívánta, hogy miként a hegyekben eredő, folyóvá szélesülő patakok, az Alföldön: elcsendesedve-megnyugvással és békességben ünnepeljünk.
A kitüntetettek tiszteletére természetesen pezsgőt bontottak és felszeletelték, szétosztották a város születésnapi tortáját, a négy ízű – puncs, csokoládé, vanília, málna – remekművet.
Szarvas város kitüntetettjei 2025-ben
Szarvas Város Díszpolgára
Forschner Rudolf, lokálpatrióta
Szarvas Városért
Dernovics László, tanyagondnok, polgárőr
Hetényi István Péter, agrármérnök (posztumusz)
Szuhaj György, vizuálpedagógus (posztumusz)
Szarvas Város Sportjáért
Rohonyné Urbancsok Zsuzsanna, futónagykövet
Szalontai György, kosárlabdázó, sportvezető, oktató
Az Év Sportolója
Keller Gergő Zoltán, kajakos
Opavszky Márk, kajakos
Szarvas Város Ifjú Tehetsége
Horváth Janka, középiskolai tanuló
Palyov Lara, középiskolai tanuló
Szalai Anita, középiskolai tanuló
Teremy Samu, egyetemi hallgató
Zvara Daniella, középiskolai tanuló
Közszolgálati Díj
Galláné Holp Mária Éva, adóügyintéző
Molnár Péter Kristófné, csoportvezető
Dr. Skorka András, hivatalvezető-helyettes (posztumusz)
Pedagógiai Díj
Bakos Arany, középiskolai tanár
Balczó Judit, középiskolai tanár
Biacsné Bajusz Szilvia, általános iskolai tanár
Czerjak Pál Sándor, középiskolai tanár
Hargitai Krisztina, általános iskolai tanár
Szabados-Tóthné Kozák Ilona, szolfézs tanár
Szalbotné Kovács Mária, óvodapedagógus
Szarvas Város Egészségügyéért Díj
Dr. Bencze Sándor, háziorvos
Ifj. Litauszky Zoltán, mentőtiszt
Mátyás János, véradó
Polgár Nóra, szakasszisztens
Dr. Somlyai Gábor, gyógyszerész
Védelmünkért Díj
Tóth Bálint, rendőr alezredes
Szarvas Város Kulturális Életéért Díj
Chován Kálmán Alapfokú Művészeti Iskola
Csékéné Janis Erzsébet, szálláshely-szolgáltató
Fabó Éva, művész-tanár, restaurátor művész
Soós Tibor, művész-tanár
Szarvas Város Közösségfejlesztéséért Díj
Dr. Benczéné Kardos Karola, a Bóbita Alapítvány elnöke
Zsapkáné Csasztvan Zsuzsanna, gazdasági szakértő
Zsapka János, kerttervező
Szarvas Város Vállalkozója Díj
Jelenker Bt.
Rágyi és Társa Bt.
Vidács Jenő, kereskedő, játékbolt-vezető
Szociális Tevékenységért Díj
Bánfi András, vezető ápoló
Bohus-Magyar Réka, családsegítő
Kopcsjakné Krajcsi Katalin, gondozó, szolgálatvezető
Szarvas Város Turizmusáért Díj
Újváros Bisztró
Szarvas Város Gazdaságfejlesztésért Díj
Szarvasi Méhész Baráti Kör
A városnapi ünnepség az esti színházi előadással folytatódott és ért véget.
Tatai László – Szarvasi Ujság
