Babák Z
A település újratelepítésének 306. évfordulója alkalmából megemlékezést tartott a Békéssy János Helytörténeti és Hagyományőrző Egyesület Békésszentandráson.
Hévizi Róbert elsőként arra hívta fel a figyelmet beszédébe, hogy a község újratelepítésének több mint három évszázados múltja fontos sarokpont a település történetében. Az emlékművet 2004-ben állították, azzal a szándékkal, hogy méltó helyszínt biztosítson a hagyományőrző megemlékezéseknek. Azóta minden év szeptember harmadik hétvégéjén összegyűlnek itt az emberek, hogy tisztelegjenek az elődök munkája előtt.
A beszéd kitért a település történetének sorsfordító időszakaira is, különösen a török hódoltság idejére és annak következményeire. Bár sok történeti forrás az elnéptelenedésről beszél, felmerül az a nézet is, hogy valójában folyamatos, ha kisebb léptékű jelenlét jellemezte a térséget. Ennek bizonyítékaként különböző oklevelek említik a település határvitáit, amelyek később a folyó medrének változásával, illetve más rendezésekkel nyertek végleges formát. Az előadótól elhangzott, hogy a múlt feltárásában ma is aktív együttműködés zajlik a kabaiakkal, amely várhatóan további értékes ismeretekkel gazdagítja majd a helyi történeti emlékezetet.
A záró gondolatokban a település közösségi összetartásának fontosságát hangsúlyozta. Arra buzdított, hogy a jelen és a jövő nemzedékei is tiszteljék az elődök örökségét, békében és együttműködésben építsék tovább a közösséget. A közelmúlt egy szimbolikus eseményére, egy sírkőszentelésre is utalt, amely a megbékélés jegyében zajlott, és figyelmeztetett arra, hogy csak összefogással, közös akarattal lehet a településért eredményeket elérni. Ezt a szellemiséget kívánta erősíteni a megemlékezés hagyományos aktusa, a nemzeti színű szalagra kötött csomó is.
