in

A becsüs munkája

Ván Hajnalka, a múzeum művészettörténésze a becsüs munkájáról beszélt, és behozott képekkel illusztrálta, hogyan alakul ki egy-egy értékbecslés.
Ván Hajnalka, a múzeum művészettörténésze a becsüs munkájáról beszélt, és behozott képekkel illusztrálta, hogyan alakul ki egy-egy értékbecslés. (Tatai László)

Érdekes eseményt hirdetett a Tessedik Sámuel Múzeum október 17-ére, a Ruzicskay Alkotóházba: Ván Hajnalka, a múzeum művészettörténésze a becsüs munkájáról beszél, és behozott képekkel illusztrálja, hogyan alakul ki egy-egy értékbecslés.

A megadott időpontban Ván Hajnalka mindenféle könyvekkel felszerelkezve várta az érdeklődőket. Amint elmondta, szándékosan nem az internetes keresést helyezte a középpontba, hanem olyan könyvek használatát, amik aukciók százaira alapozott információkkal, a művészek szignójával foglalkoznak és segítik egy-egy kép helyét és értékét elhelyezni a műtárgypiacon. Előbb egy Ruzicskay kép érkezett, ami sok fejtörésre nem kellett, hogy késztesse a becsüst, nyilvánvaló volt a stílus és a képen lévő szignó is. A kísérő információkból az is kiderült, hogy a kép az 1940-es években születhetett – egy virágos mezőt ábrázoló, kb. 30×20 cm-es pasztell –, kiállításon is szerepelt, amiről újságdokumentáció is a rendelkezésre áll, az ominózus újságcikket illusztráló képen még a festmény is látható. Ván Hajnalka elmondta, hogy ezek az információk, a képpel kapcsolatos történet, a fellelhető dokumentumok, mind-mind értéknövelő tényező, de az alapot minden esetben a méret, a hordozó és a technika, esetleg a keret határozzák meg. Egy másik kép kicsit több „nyomozást” kívánt. Egy 60×70-es bibliai témájú olajfestmény, ami egy római katonát és egy rácsos börtönablakba kapaszkodó alakot ábrázol. A kép egy temesvári gyűjtő halála után, a múlt század 30-as éveiben került Magyarországra. A kép szignója alapján mostani tulajdonosa Brodszky Károly egy korai művének gondolta, ami az 1850-es években keletkezhetett. A részletesebb szemrevételezésnél azonban kiderült, hogy a szignó inkább „Bor”-kezdetűenk olvasható, s ebben az esetben inkább Borzásy Bélát takarhatja. Miután bizonyosságot ilyen rövid idő alatt nem lehetett szerezni sem pro, sem kontra, abban maradtunk, hogy a kép Borzásy Bélának tulajdonítható, bibliai témájú olajfestmény. Végezetül megtudhattuk, hogy a becsüs ajánlata ilyen rövid idő alatt nem lehet megalapozott, általában több nap alatt, de van hogy több hét alatt készül el, s ez alatt az idő alatt nem csak a szakirodalomban folyik a „nyomozás”, hanem szakértőkkel, a korszak, a téma ismert embereivel is konzultál a becsüs, ha megalapozott véleményt akar adni.

Tatai László – Szarvasi Ujság

Király András lőtte a csabacsűdiek második gólját.

Csabacsűd győzni tudott

Lénártné dr. Belicza Györgyi, a Szarvasi Közös Önkormányzati Hivatal aljegyzője.

A legideálisabb helyzet, amiben most vagyok