Ha Szilvanap – akkor wittlichi diákok!

IMG_212

Már szinte hagyománnyá vált, hogy a németországi Wittlichből  a Vajda Péter Evangélikus Gimnáziumba érkező diákok a Szilvanapi rendezvénysorozatra időzítik látogatásukat. Szeptember 4-én érkezett iskolánkba 32 vendégünk. A nagy napon mindenki az izgatottság lázában égett. Volt olyan, aki már részt vett a cserekapcsolatban, ismerte a partnerét, szóval rutinosnak mondhatta magát, de akadt olyan is, aki most fogadott először.

A hétvégét szokásos módon mindenki a családokkal töltötte. Szilvanap, szalonnasütések, házibulik, egy kis utazás, lovaglás, tanyaprogram, kenuzás, városok, falvak bemutatása és még sorolhatnám. Nagyjából ezek voltak azok a programok, amikkel a hétvége (is) gyorsan eltelt.

Hétfőn reggel a gyönyörűen felújított iskolánkban köszönthettük német barátainkat. Az első órában Kitajkáné Szántai Mária igazgatónő köszöntötte a német vendégeinket, majd bemutattuk új iskolánkat. Mindenki el volt ragadtatva az új környezetünktől! A 2. órában a wittlichi diákok számára rendhagyó történelem/földrajz óra következett Magyarországról, Szarvasról. Német vendégeink nagy érdeklődést mutattak országunk, városunk, hagyományaink, értékeink iránt.  A következő két órában mindenki karon fogta német vendégét, akik bepillantást nyerhettek a szarvasi gimnázium néhány tanórájába. Az 5. órában átsétáltunk az Evangélikus Újtemplomba, ahol sok érdekes dolgot hallottak a templomról, sőt még a toronyba is felmehettünk, ahonnan csodás kilátás nyílik a városra és környékére. Az ebédet az iskolai menzán fogyasztottuk el, a rizses hús nagyon ízlett mindenkinek J Délután következett a sárkányhajózás! A tervezett 2 hajó helyett 4 hajóval mentünk a nagy érdeklődésre való tekintettel. Még rögtönzött sárkányhajó verseny is volt! Hogy ki nyert? Az nem fontos, a lényeg, hogy mindenki jól érezte magát. Akinek még maradt energiája, röpizhetett a Kacsatónál.

Kedden Lajosmizsére látogattunk. Itt frissensült pogácsákkal vártak bennünket, melyeket jóízűen elfogyasztottunk. Később lovaskocsiztunk, lovagoltunk, istállót látogattunk, szamarat simogattunk. Egy színvonalas bemutató szemtanúi lehettünk, ahol többek között fellépett a puszta ötös és a négyes fogat, nem beszélve a csikósok színvonalas bemutatójáról. Mindezek után egy ízletes, igazi magyaros ebédet fogyasztottunk el a Tanyacsárdában. A menü gulyásleves és lekváros palacsinta volt. Délutáni órákban érkeztünk meg Szarvasra, ahol az ifjúsági táborban röplabdáztunk. A szülők zsíros kenyérrel, szendviccsel vártak bennünket. A bátrabb németek még fürödtek is a melegnek igazán nem mondható Körösben.

Szerdán reggel verőfényes napra ébredtünk. Gyulára indultunk a várat és a város nevezetességeit megnézni.

Két csoportban egy-egy idegenvezető kíséretében néztük meg a nemrég felújított, kitűnő állapotban pompázó várat. A magyar idegenvezető nagyon jó humorral ismertette a vár történetét egy-egy anekdotával fűszerezve. Beülhettünk a nagyterembe, megnézhettük hol és hogyan éltek a vár úrnői, hogyan védekeztek a vár lakói az idegen támadásokkal szemben. De legmegdöbbentőbb termek – ahová néhány tanuló, velem együtt -, be sem mert menni, a  legkegyetlenebb kivégző és kínzó szerszámokat bemutató termek voltak. Most már megértettük, miért is volt sötét a középkor!

Az idegenvezetés után a rendhagyó történelem órán reneszánsz ruhába öltözhettünk és sétálhattunk, fényképezkedhettünk a várban. Igazi időutazás volt J  A rövid szabadprogram után Szarvas felé vettük az irányt. 18 órakor a népes tömeg a Vízi Színházban gyülekezett.  Ez alkalommal a Cervinus Teátrum jóvoltából a közös estünket a színpadon tarthattuk. A sötétedés előtt csodálatos képeket készítettünk ebben a gyönyörű környezetben. A Vízi Színház, a híd, a szökőkút, a ciprusok csodaszép háttérnek bizonyultak.

A magyarok műsorát a Szederinda együttes népzenei műsora nyitotta meg, majd harmonikával fellépett a színpadon a három Olasz testvér (Imi, Éva és Pista).  Német barátaink megköszönték a programokat, a szívélyes fogadtatást és a baráti légkört. Gitárral kísért dalokat adtak elő, majd meglepetésként szülinapi dalt énekeltek egy magyar szülinaposnak.

De az igazi meglepetés csak most érkezett! Hankó Tamás, a Tessedik Táncegyüttes táncosa és táncpedagógusa rögtönzött táncházat rendezett a 60 tanulónak. Nagy siker volt, egytől egyig mindenki a színpadon volt és táncolt kifulladásig! Vacsoránkat a Szeparé étteremben fogyasztottuk el.

Sajnos elérkezett a csütörtök reggel is, amikor partnereink Budapest felé vették az irányt. Mindenki könnyes búcsút vett egymástól. Abban a reményben hagytuk el egymást, hogy jövőre Wittlichben ismét találkozunk. Ez alatt az egy hét alatt igazi barátságok szövődtek, amik az interneten, facebookon folytatódnak, és talán még a valóságban is.

Mészáros Tünde / szervező tanár


Comments are closed.