A gyermekkönyvtől a verseskötetig: Sokszínű kínálat az idei szarvasi könyvünnepen

20170609-_NIK7693

2008-ban, az első szarvasi ünnepi könyvhét alkalmából még csak egyetlen bemutatásra szánt kötet várta az olvasókat. Érdekesség, hogy ez épp Molitorisz Pál: Mert Lőwy ember és poéta volt című kötete volt, amelynek második kiadását tarthatja idén a kezében az olvasó. Ráadásul azóta a Digitális Kalamáris Kiadó gondozásában megjelent kiadványok száma is látványosan megnőtt. Június 9-én – csatlakozva a 88. Ünnepi Könyvhét és a 16. Gyermekkönyvnapokhoz – már öt szerző, ill. szerzőpáros összesen tíz munkáját ismerhette meg a közönség.

Baginé Tóth Erika, a szarvasi Városi Könyvtár vezetője köszöntőjében visszanyúlt egészen a középkorig, amikor a könyv mind tartalmát, mind megjelenését tekintve nagy értéket jelentett. Elismeréssel szólt azoknak a helyi szerzőknek az írásairól, akik közül többüket országos szinten is jegyeznek.

– A mai napon a legnagyobb köszönet és tisztelet mégis úgy gondolom, hogy Tatai Lászlót illeti.  S bár ő annál sokkal szerényebb, hogy ezt elfogadja tőlünk, én mégis kiemelném a munkáját. A Digitális Kalamáris tulajdonosa társával, Keserű Zsuzsával évek óta mozgatórugója a szarvasi ünnepi könyvhétnek. Azt, hogy ilyen szép számmal sorakoztathat fel a város szarvasi köteteket, azt nekik köszönhetjük – mondott köszönetet fáradozásaikért.

A könyvajánló hagyományos forgatókönyv szerint zajlott, vagyis valamennyi kötetet egy-egy kapcsolódó személy ajánlott az olvasók figyelmébe. Elsőként Árvai Anikó-Dányi Csilla: Pepi manó meséi című mesekönyvének első részét ismerhették meg közelebbről az érdeklődők. Dr. Hanyecz Katalin, a Szarvasi Arborétum igazgatónője örömét fejezte ki a tekintetben, hogy született egy olyan olvasnivaló, amely segít továbbvinni Pepi gróf örökségét. A történetet már bevitték a kert falai közé is. Elhelyezésre került ugyanis három tábla azokon a pontokon, ahol Pepi manó megfordul, ill. az árudában is elérhetővé vált a kiadvány.

A Gál Ferenc Főiskola Szarvasi Gyakorlóintézményének módszertani füzete, a Még zöldebb kalandok is idén kerülhetett a könyvespolcokra. A kiadványba Ezer Ádám, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságának munkatársa, egyben „gyakorló gyakorlós apuka” vezette be a hallgatóságot. Rámutatott, az intézményben 2006-ban egy nagyon komoly zöld óvodai munka kezdődött el, melynek eredményeképpen 2013-ben kiérdemelték az „Örökös Zöld Óvoda” címet. Ennek része pl. a projektszemlélet és az erdei óvoda, ahol a gyermekek játékos módon saját maguk tapasztalhatják meg a természeti értékeket. Huszár Istvánné, Szalbotné Kovács Mária és Roszik Melinda írásai – Bíró Gyula szerkesztésében – pedig lehetővé teszik, hogy a jó gyakorlataikat más intézmények is hasznosítsák.

– Már az is paradox, hogy egy színházi ember mutat be egy könyvet. Általában fordítva szokott lenni: elolvassuk a könyvet, majd megmutatjuk az egészet. Az pedig nagy bátorságra vall, hogy aki engem ismer, engem kér meg, hogy beszéljek valamiről. Ez nem szokott előfordulni sem politikusi, sem szakmai körben, különösen ott, ahol nagyon muszáj viselkedni – vezette fel Harencsár László: Paradox füzeteit Varga Viktor rendező.

Elmondta, olvasatában ez a hat kötet Szarvasról és a művészetről szól. S bár ő maga nem idevalósi, az itt töltött évek alatt lokálpatriótává érett. Céljai között szerepel, hogy akik eddig nem ismerték Szarvast, ezen ezt követően változtasson. A könyv tartalmáról nem árult el részleteket, de annyit mindenképp előrevetített, hogy nagyon jó szórakozást ígér. Gondolatisága számára Hamvas Bélát idézi, „nem egy primér, funkcionalista, mások utánzását követő értelemben, hanem van bennük egy saját kialakult vélemény a világról, egy önkritika, egy társadalomkritika, fűszerezve egy furcsa, fanyar, magyar Monty Pythonnal.”

Bődi Etelka nagy megtiszteltetésként élte meg, hogy Kántor Zsolt: Cseng-bong a műgond című, napokban megjelent kötetéről mondhatta el személyes benyomásait. Hangsúlyozta, egy verseskötet az költő legintimebb világába enged betekintést, amelyet ezt esetben Isten személyes jelenléte is áthat.

– Ebben a korban Isten neve nagyon gyakran szitokszó. Nagyon sok esetben egy olyan téma, amit az emberek kerülnek. Mi, magyarok nagyon visszahúzódóak vagyunk ebben az ügyben. Mégis rendkívül bátor dolog élni eszerint, és írni Istenről – fogalmazta meg.

Szólt arról is, hogy a kötet a versek mellett ún. „gondolatfolyamokat” is tartalmaz, amelyek jól tükrözik a lélek és a szellem rezdüléseit.

Dr. Pataki István leegyszerűsítve „jó” könyvként értékelte dr. Molitorisz Pál munkáját, mivel tartalmazza ennek valamennyi fontos ismérvét: fordulatos, unikális, egyedi, egyben számos új ismeretet közöl. Aki a könyvet olvassa, az a Lőwy Árpádra jellemző életkörülményeket ismeri meg: azt a bohém társaságot, amely a monarchia utolsó békeéveit tükrözi vissza. Emellett a kötet fontos körülményeket is feltár Szarvasról, ezáltal hozzájárul önismeretünkhöz is.

A rendezvény végén a kötetek szerzői is megszólaltak, majd könyvvásár kezdődött,  szarvasi módra.


Comments are closed.