Menu
in

Az aranytojást tojó tyúkot finanszírozni kell

A fenti címmel jelent meg riport Polgármesterünkkel, mint a legaktívabb országgyűlési képviselővel az Ön-kor-kép internetes portálon. Az interjúban érintik a csicskatartás kérdését, a szarvasi szennyvízhelyzetet és az országos és a helyi politika viszonyát is.

Egy megyei statisztikai felmérés szerint Babák Mihály, Szarvas polgármestere volt a Békés megyei országgyűlési képviselők közül a parlament tavaszi ülésszakában a legaktívabb képviselő, 35 alkalommal kért szót.

– Elégedett a javaslatainak hatékonyságával?
– Hiába aktív egy képviselő, ha a hozzászólásait nem követik konkrét változások. Az erdményt a gyakorlat mutatja meg. A kormány nem volt befogadó a jobbító kritikák iránt, így ellenzéki képviselőként nehéz volt kicsikarni még a legésszerűbb engedményeket is. Legtöbbször csupán elbizonytalanítottam a kormányzó oldalt, szemléletváltás nem következett be. Ennek ellenére nem vagyok frusztrált, amit a lelkiismeretem diktált a helyi és az országos ügyekkel kapcsolatban, azt elmondtam.

– Hogyan látja, az országos és a helyi ügyek összeegyeztethetők? 
– Túl sok kapkodó változtatás éri mostanában az önkormányzatiságot a kormány részéről. Törvények sokasága kerül átgondolatlanul a Tisztelt Ház elé. Köztudott, hogy Magyarországon az államkassza pukkant ki, nem a bank-lufi, ellentétben a nagy uniós államokkal. A kormánynak ezért nagyon kellemetlen döntéseket kell meghoznia. A kiadási oldal nagyon nagy és a költekezés nem az emberek megsegítésére irányul, hanem magára az állami működési mechanizmusra. Brüsszel, IMF, konvergenciaprogram: egy többcsatornás kényszerpálya, ahol a mozgástér minimális. Erre rájön negatívumként  még a megszorítási politika, és innen nézve megkérdőjelezhető a törvényhozás függetlensége.

– Szarvason jobbak a politikai dialógus feltételei?
– Igen. Akár jobbról vagy balról jön egy javaslat, a helyi közérdek dönti el, hogy elfogadjuk vagy elutasítjuk. Helyben a döntések 95 százalékban egységesen születnek meg. A parlamentben az ellenzék szinte egyetlen törvényjavaslatot sem tudott megszavazni. A kormányzati megszorítások pedig tovább gyűrűztek az olyan szolgáltató ágazatba is, mint az önkormányzat. A közvilágítást, a köztisztaságot, a közegészségügyet, az oktatást szolgáltatni kell az állampolgároknak válság idején is. Innen nem lehet egy határon túl elvonni.
A kormány 120 milliárdot akar elvenni az önkormányzatoktól, meg is kérdeztem a minap a pénzügyi tárca vezetőjét, hogyan gondolja ezt? Nincs olyan terület, ahonnan ez bomlás-romlás, szétesés nélkül elvehető lenne az önkormányzati szférából. Az önkormányzatok vagyonfeléléssel, szolgáltatások lecsökkenésével, megszüntetésével, anyagi gondokkal és bankoknak való kiszolgáltatottsággal küzdenek. Mi nem így csináljuk.

– A gazdálkodás terén Szarvasnak jó híre van?
– Igen. Kizárólag fejlesztési hiteleink vannak, tudjuk törleszteni őket. Szarvas városnak működési hiánya, működési hitele nincs. Aki nézi a helyi televízióban a képviselő-testületi üléseket, tanúsíthatja, hogy döntéseink állampolgár-központúak, a köz javát szolgálják. Szarvason nagyon ritkák a politikai csatározások. Bevált a közmunkaprogram, magam is fontosnak tartom, hogy munkához kössük a segélyeket. Így az emberek jobban megbecsülik a pénzt és nem esnek össze lelkileg sem. A tétlenség pszichoszomatikus módon áttevődik és betegséggé alakul, ha huzamosabb ideig sérül az önbecsülés.
Folyamatosan javul az idegenforgalom is, sok látogatót vonz az Arborétum, a fürdő, a fesztiválok, és maga a város ékszerdoboz-jellegét is kedvelik a látogatók. Nekem ebben is az a fontos, hogy az itt lakók profitáljanak ebből. A munkanélküliség tekintetében sem tragikus az arány a többi nagyvároshoz képest. Átlagjövedelem tekintetében harmadik helyen vagyunk a megyében, Békéscsaba és Gyula után. Nálunk továbbra is az a koncepcionális elv, hogy lépjünk meg dolgokat azonnal, amikor szükség van rá. Ezért helyben is a gazdaságélénkítés a fontosabb, nem a megszorítások, mert különben leáll a bevétel növekedése. Az aranytojást tojó tyúkot finanszírozni kell. Növekedésorientáltak vagyunk. Nyolcszáz kis vállalkozásnak mentességet adtunk adó szempontból azért, hogy itt tartsuk őket. Tizennyolcezer lakosunkra 1800 cég jut. A Területi Integrált Szakképzésre, a TISZK-re 210 millió forintot nyert a város, 900 millióra pályázunk még ezen kívül. Minden iskolánk felújított, vagy felújítás alatt áll, nálunk nem aktuális ügyek vannak, hanem folyamatos fejlesztési munka zajlik.

{xtypo_quote_left}Kik azok a csicskák? Huszonegyedik századi rabszolgák, akiket éhbérért éjjel-nappal dolgoztatnak. Szállásuk legtöbbször az istálló vagy a fáskamra. Társadalombiztosítást, nyugdíjjárulékot nem fizetnek utánuk. Rendszerint Romániából áttelepült munkanélküliek, de a szociális otthonból megszökött nyugdíjasok sem ritkák. A fő baj az, hogy a csicskák papírjaira a gazdák hiteleket vesznek fel és utána elbocsátják becsapott "védenceiket". A csicskáztatás jelenségéről nyilatkozva Babák Mihály, törte meg a csendet május végén, amikor azt állította, hogy a dél-alföldi városban 100-150 csicskáról tudnak. A jelenség Babák szerint nem új keletű, de ez az "újfajta üzeltág" néhány éve olyan mértékben szaporodott el, hogy az már igencsak szemet szúrt a helyieknek.{/xtypo_quote_left}
– Milyen negatív tendenciák vannak?
– Csökken a lakosság létszáma, a születések aránya évente egyre kisebb. Az ellátórendszer viszont egy megadott gyermeklétszámhoz kötődik, így sorra került az integráció az intézményeknél. Szerencsére egyelőre megoldódnak az ügyek elbocsátások nélkül, hisz minden évben mentek nyugdíjba néhányan, de az általános iskola, a gimnázium tekintetében lehetőség nyílt az átjárásra, áttanításra. Ez megoldotta az óraszám problémákat egy darabig.

– A szennyvízzel kapcsolatban is van egy fiaskó….
– Igen. A szennyvíz kérdésben még rosszul állunk. Kétszer pályáztunk és egyszer sem nyertünk. Most adtuk be harmad ízben a pályázatunkat az Európai Unióhoz. Nagyon remélem, most meglesz az eredménye. Esély van rá, hiszen jó szakemberek készítették a pályázatot.

– A "csicska" ügyre több napilap is felfigyelt, a téma nyilvánosságot kapott, mi lehet a megoldás?
– Szarvasra mindig más, esetleg egészen távoli településekről, szociális otthonokból érkeznek ezek a szerencsétlen emberek. Rendőrségi, gyámhatósági vélemények szerint is legtöbbször éppen szenvedélyük miatt környékezik meg őket. Történhet ez az intézményhez közeli kocsmában, ahol maga a leendő "csicska" dicsekedik el magas nyugdíjával, de előfordulhat az is, hogy egyes gondozók  "hajtják fel" az alkalmas jelölteket a csicskatartóknak. Meggyőzésük után önként és indoklás nélkül távoznak a szociális otthonból, amit a hatályos szabályok szerint nem lehet megakadályozni. A legtöbben természetesen megbánják ezt. Az APEH és a rendőrség kerüli az ütközést, a nyílt konfliktust ez ügyben, de a megyei önkormányzat elnöke és jómagam szorgalmazzuk a további "felderítést".

Kántor Zsolt/www.onkorkep.hu

{jomcomment}

Leave a Reply

Exit mobile version